2019/06/25-2019/06/30.
Nyaralás a Balatonon
6. nap
Hazautazás
A meghosszabbított nyaralás ma véget ért, már nem tudtuk tovább hosszabbítani. Reggel összeszedtük a cuccokat és dél környékén elindultunk Dinnyés felé, mert ott tettünk egy kis kitérőt megnézni a Várparkot.
Dinnyési Várpark
A Várpark központi részét a történelmi Magyarországon állt középkori várak anyaghű makettjeinek együttese alkotja, melyek úgy is vannak elhelyezve hogy egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük hozzávetőlegesen megfeleljen az eredeti várak topográfiai viszonyainak. A park ingatlanán 2018-as állapot szerint 35 vármakett áll, ezzel a park bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
 |
| Itt lehet jegyet venni |
A Várpark létrehozója Alekszi Zoltán volt, aki 2012 elején kezdett foglalkozni egy hasonló létesítmény megvalósításának gondolatával. Az előkészítő munka során igyekezett megfelelő történelmi anyagokat felkutatni a megmakettezni kívánt várakról. Az eddig megvalósult várak az eredetivel lényegében megegyező anyagokból készültek, azonos tájolással, méghozzá úgy, hogy minden egyes vár a parkot övező, Nagy-Magyarország formáját idéző sétány mentén, hellyel-közzel az eredeti helyén található meg. A parkot övező sétányt emlékoszlopok kísérik, melyek mind egy-egy magyar királynak, kormányzónak, Árpád-kori, illetve erdélyi fejedelemnek állít emléket.
Emese a magyar mitológia szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja. Álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében és mintegy rászállva teherbe ejtette. Egyszersmind tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad és dicső királyok származnak. Ámde nem saját földjükön sokasodnak el. A fiút, aki született, Álmosnak nevezték.
 |
| Emese |
Miháld vára
Erdély, Krassó-Szörény vm., Mehádia
Valószínűleg a tatárjárás után épült. Az oszmánok 1523-ban elfoglalták, majd több, mint 200 éven keresztül hol magyar, hol török kézen volt. Valószínűleg 1738-ban semmisült meg.
László vára
Erdély, Krassó-Szörény vm., Lászlóvára
1427-ben Zsigmond király adott parancsot az építésére. A törökök 1524-ben elfoglalták. Pusztulásának ideje nem ismert.
Zimony vára
Délvidék, Zimony
A római korban is katonai település volt, vára a 11. században épült. Fontos déli erősségünket 1521-ben foglalták el a törökök, az első védelmi vonal összeomlásakor.
Kórógy vára
Délvidék, Szerém vm., Kórógy
A tatárjárás után építhették. A törökök 1536-ban foglalták el. A török hódoltság idején pusztult el.
Gracsanica vára
Szlavónia, Battyánvölgye
Építésének ideje bizonytalan. A török időkben megfigyelőállásként használhatták, kisebb helyőrséggel. Később pusztulásnak indult.
Kosztajnica vára
Szlavónia, Kosztajnica
Eredetileg kastély, majd a Zrínyiek birtokába kerülve erődítmény lett, a közelgő török veszély miatt. Stratégiai jelentősége megmaradt később is, sokáig határőrlaktanya volt.
Zelna vára
Szlavónia, Zágráb vm., Zelna
A 13. század végén épült. 1635-ben már romként említik.
Tátikavár
Magyarország, Zalaszántó
A 13. században épült vár a Tátika nemzetség tulajdonában volt. Törökök is pusztították, végül 1703-ban császári csapatok gyújtották fel.
Magyarország, Tolna m., Dombóvár
A 12. században már állt a torony. A 16. század elején tűzvész pusztította el.
Magyarország, Somogy m., Kereki
A 14. században épülhetett. 1543 körül a környező végvárak katonái robbantották fel, nehogy a török befészkelhesse magát a várba.
Zalak vára
Magyarország, Vas m., Sorkifalud
Árpád korában építhették. 1278-ban már romként említik.
Szarvaskő vára
Magyarország, Döbrönte
1367-ben született engedély megépítésére. A mohácsi csata után erősítették meg, végül egy portyázó török csapat semmisítette meg.
Réka vár
Magyarország, Baranya m., Mecseknádasd
Építésének és pusztulásának idejét nem ismerjük. A legenda szerint itt született skóciai Szent Margit.
Csikling vár
Magyarország, Fejér m., Bakonycsernye
Az Árpád korban építhették. 1326-ban már nem említik a nevét.
Vitányvár
Magyarország, Vértessomló
A tatárjárás után épülhetett, majd a törökök próbálták elfoglalni, többször is a kezükre került. 1597-ben robbantották fel a várat.
Solymári vár
Magyarország, Solymár
Közismert nevén Szarkavár. A 14. század második felében építették a Lackfiak szálláshelyként. A török megszállás után pusztulni kezdett.
Drégely vára
Magyarország, Nógrád m., Drégelypalánk
A tatárjárás után épült. 1552-ben ostromolta meg és szinte földig rombolta Ali budai pasa. Szondi György várkapitány és vitézei 3 napig bírták az ostromot, majd mindannyian hősi halált haltak.
Tapolcsány vára
Felvidék, Kővárhegy
A 13-14. század fordulóján épült, később a királyé lett. Az 1440-es években huszita erősség. A várat többször átépítették, utoljára a 19. században.
Szentmária favár
Felvidék, Liptó vm., Liptószentmária
A 12. században épülhetett favár. A 15. századig állhatott.
Somoskő vára
Felvidék, Sátorosbánya
A 13. században épült, Károly Róbert foglalta vissza a Csákoktól. A török időkben fontos szerepe volt, egy ideig ellenállt a hódításnak, végül 1682-ben felgyújtották.
Hönig vára
Felvidék, Hőnig
A várat az 1320-as években építették favárként, majd Nagy Lajos engedélyével kővárrá alakították. 1557-ben leégett, azóta rom.
Solymos vára
Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén m., Komlóska
1321-ben épülhetett, főleg szálláshelyül szolgált, 1398-ra elpusztult.
Poroszlói Földvár
Magyarország, Poroszló
Az Árpád korban épült erősség.
Szabolcsi vár
Magyarország, Szabolcs vm., Szabolcs
A 10. században épülhetett palánkvár. Több országgyűlést is tartottak a falai között. Tatárjárás után elvesztette jelentőségét és pusztulni kezdett.
Valkó vára
Erdély, Szilágy vm., Valkóváralja
A 13. században épülhetett. 1514-ben Dózsa György keresztesei is elfoglalták. A törökök dúlták fel 1665-ben.
Visk vára
Kárpátalja, Ugocsa/Máramaros vm., Visk
1281-1298 között építették. Máramaros megye központja is volt, majd Huszt várának megépítése után elveszítette jelentőségét. A 14. század végén pusztulhatott el.
Bogdán vajda vára
Erdély, Izakonyha
A 14. században Bogdán Vajda innen indult Moldovába, ahol független fejedelemséget alapított. Építésének idejéről, pusztulásáról nincs adat.
Sebesvár
Erdély, Kissebes
1319 előtt építhették. Károly Róbert szerezte meg Borsa István kiskirálytól. A törökök sosem próbálták elfoglalni. A 18. század elején a vár pusztulni kezdett.
Dézna vára
Erdély, Arad vm., Dézna
A 13-14. században épülhetett. Valószínűleg 1693-ban a császáriak ostrománál semmisült meg.
Körösszeg vára
Partium, Bihar vm., Körösszeg
1289-ben említik először, a következő évben itt gyilkolták meg Kun László királyt. Sokáig királyi erőd volt, majd a temesi ispáné. A Bocskai szabadságharcban rombolták le.
Solymos vára
Erdély, Temes vm., Lippa
A várat 1272-1275 között emelte Pál szörényi Bán. Többször volt a törökök birtokában. 1788-ban rendelték el felrobbantását.
I. (Szent) István király fehérvári vára
Magyarország, Fejér vm., Fehérvár
Géza fejedelem palotája és palotakápolnája környezetében, Fehérvár legmagasabb pontján épült a 11. században. A tatárjárás után a városfalak építésével szűnt meg.
Géza fejedelem palotáját és a hozzá tartozó négykaréjos palotakápolnát, amelyben Géza fejdelem földi maradványait helyezték el, a 10. században építették. 1050-1150 között bonthatták le.
Földvár vára
Erdély, Földvár
Német lovagok építhették, valószínűleg 1211-ben. Előbb favár volt, 1222-ben elkezdték átépíteni kővárrá. A tatárjárás idején elpusztult, de újraépítették. Történelmi szerepe az 1600-as évekig volt.
Ika vára
Erdély, Háromszék vm., Felsőcsernáton
Talán a 13-14. században épült. Pusztulása ismeretlen okból következett be.
Talmács vára
Erdély, Szeben vm., Nagytalmács
1370-ben Nagy Lajos király adott parancsot az építésére. Feltehetően a 16. században elpusztult.
Hatszeg vára
Erdély, Őraljaboldogfalva
A várat 1263-70 között építhették, az erdélyi vajdák irányítása alatt állt, fontos védelmi funkciója volt. A török támadások alatt semmisült meg.
Sebestorony
Erdély, Krassó, Szörény vm., Sebestorony
Valószínűleg a 14. század első felében épülhetett. Pusztulásáról nincs adat.
Ezt sajnos nem tudom melyik vár volt:
 |
|
A várak mellett egy kis skanzent is megtekinthetünk a várparkban. Az Árpád korban a népesség többsége 100, max. 200 fős falvakban élt, ahol fából ill. nádból készített szegényes veremházakban laktak. A veremházak elkészítésének módja rendkívül egyszerű, anyagszükséglete pedig elhanyagolható volt, jóformán csak a tetőszerkezet és a héjazat anyagát kellett biztosítani. A korszakban a kézműves mesterek közül sokan dolgoztak a falvakban, pl. bőranyagokkal dolgozók, fazekasok, kőfaragók, ötvösök, kovácsok, stb... A falvakban tartott állatok közül a leggyakoribbak: ló, szürkemarha, házibivaly, rackajuh, sertés, kecske, baromfi. Vadtalajváltó gazdálkodás folyt, azaz a földterületet addig használták, amíg az /legfeljebb 2-3 éven belül/ ki nem merült, aztán valamivel arrébb vándoroltak, területet váltottak. A szervestrágyázás földjavító hatása ekkor már ismert volt, így a kimerült területre ráengedték az állatokat, azaz az állattenyészés elválaszthatatlan volt a növénytermesztéstől.
 |
| Játékműhely |
 |
| Kovács |
Magyarország I. (Szent) István király idejében vette fel a kereszténységet és az országban elkezdődtek a tömeges templomépítések. Az épületek jórészt kis alapterületűek voltak. Eredeti Árpád-kori fatemplom nem maradt fenn. Az itt látható templom csak rekonstrukciós kísérlet. Az épületben megtalálható Szűz Mária és a 17 Árpád-házi szent szobra is.
 |
| Árpád-kori fatemplom |
 |
| Szűz Mária szobra |
 |
| Gémeskút |
 |
| Kézműves |
 |
| Fazekas |
 |
| Kőfaragó |
Nyaralásunk ezzel végetért, de nagyon jól éreztük magunkat. Az idő végig meleg volt, minden nap 30 fok felett, amit néha már én is sokaroltam, pedig én szeretem a meleget. Mindenesetre egy ilyen vízparti nyaraláshoz tökéletes volt.
Kapcsolódó bejegyzések:
Magyarország, Balaton - 1. rész - Zamárdi, Tihany és Siófok
Magyarország, Balaton - 2. rész - Dinnyési Várpark
