Magyarország - Rudabányai bányató

2020/07/18.

Kirándulás a rudabányai tónál

Rudabánya nevéről valószínűleg mindenkinek az ősmember leletek, a Rudapithecus Hungaricus fajhoz tartozó ősmajmok jutnak eszébe először, melyet Rudabánya területén találtak meg. Azonban azon túl, hogy itt volt az ország egyetlen vasércbányája, az egykor virágzó bányaváros mást is hagyott maga után, mely mára gyönyörű természeti csodává vált, egy bányatavat. Én 7 éves koromtól Rudabányán éltem, úgyhogy ez a tó nem volt ismeretlen számomra, gyerekkoromban gyakran jártunk ki oda és már akkor is nagyon szép volt. A táj azóta folyamatosan változott, a kőhegyeket benőtték a fák, kilátókat létesítettek a helyen. Aki autóval szeretne menni, az figyeljen a nyitvatartási időre, mivel a tó és az út magánkézben van és csak reggel 10 és este 7 óra között látogatható.

A mai nap nagyon rossz idő volt, egész nap esett az eső, de nagyon szerettem volna újra látni a tavat, mielőtt visszajövök Angliába és mivel a többi hátralévő nap már mind be volt táblázva, ma volt az utolsó lehetőségem, hogy láthassam. Folyamatosan lestem az időjárás előrejelzést, mely szerint délutánra felszakadozik a felhőzet és van esély rá, hogy az eső is eláll. 2 óráig vártunk, de akkor még mindig szitált az eső, ennek ellenére anyuékkal elindultunk.

Kocsival kb. 5 perc, amíg felértünk a parkolóig, ami fizetős, 600 Ft/nap. A merészebbek lejjebb is mehetnek az autóval, de nagyon rossz az út, mi nem mertük megkockáztatni. Ekkor még mindig esett az eső, ezért nem is vittem a nagy gépemet, csak a telefonommal fotóztam. A parkolóból lesétáltunk a tóig, először a bal oldalt lévő kilátóhoz mentünk fel. Azon a helyen még sosem jártam korábban, kíváncsi voltam, onnét hogy fest a tó.

Sajnos nem volt időnk ma az egész tavat bejárni, csak azt a részét, amit az alábbi térképen feketével bekarikáztam:

A tóhoz a gyalogút egy fenyőerdőben vezet lefelé, már ez a rész is nagyon szép, mindig is tetszett. Most, hogy esett az eső eszembe juttatta az egyik legemlékezetesebb bányatavi kirándulásunkat még fiatalkoromból, amikor épp hogy csak leértünk a tóhoz, elkezdett zengeni és villámlani. Alig vetettünk pár pillantást a türkizkék vízre, mikor az eső is eleredt, majd nagyon hirtelen zápor lett belőle, mi meg szaladtunk visszafelé. Akkor végig gyalog mentünk, kb. félúton volt egy félig lebontott bányaépület, oda húzódtunk be az eső elől, de akkorra már bőrig áztunk. Ott vártuk meg, amíg eláll, de nagyon ijesztő volt, hogy az esővíz hömpölygött befelé a talajban lévő mélyedésekbe. Féltünk, hogy megtelik és mindent elölnt a víz, mi meg bent ragadunk, de szerencsére ez nem történt meg. Mindenesetre kalandos volt.

A tónak egy részére szépen rá lehetett látni a kilátótól, először lentről fotóztam, majd felmentem a kilátó tetejére. Ide szerintem sokkal magasabb kellett volna, hogy minden jól látható legyen, így nem túl sok különbség van aközött amit fentről és amit lentről lehet látni.

Kilátó

A tó az egykori külszíni vasércbánya legmélyebb pontján alakult ki. Eleinte két tó volt, egy nagyobb és egy kisebb, ami idővel, a vízszint emelkedésével összeért és egyetlen tóvá alakult. Legnagyobb mélysége 60 méter és ezzel Magyarország legmélyebb állóvize. A bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak talaján akác-, nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint néhány cserje tudott megkapaszkodni, a vastagabb földrétegeken tölgyek is.

A kilátó tetején

A tó a kilátóból fotózva

Érdekes, hogy amíg sok tó borús, rossz időben elveszti a színét és feketés, seszínű lesz, ez a tó rossz időben is ugyanolyan türkizkék, mint napsütésben. Olyan ez a tavacska, mintha egy miniatűr sziklákkal körülvett tenger lenne. Görögország jutott róla eszembe, bár sosem jártam még ott, de valami ilyesminek képzelem el az ottani tengerpartokat is. Közben elállt az eső és már nagyon sajnáltam, hogy nem hoztam a nagy gépemet, az azért sokkal jobb képeket csinál, mint a telefonom. De majd legközelebb.

Elmentünk megnézni a másik kilátót is, ahonnan másik szögben látható a tó. Régen mindig csak ebből a kilátóból néztük meg.

Végül lementünk egészen a tóhoz. Jobbra, ha megkerüljük a nagy sziklatömböt, ott át tudunk menni és valameddig el lehet sétálni a tó mellett. Nagyon szép onnét is, arrafelé sem voltam még előtte soha.

Sajnos a mai napba nem fért bele a tó másik oldalának megtekintése, ahol tanösvény is van, pedig arra még sosem jártam. Remélem, ha legközelebb hazautazok, sikerül majd bepótolni.