Oldalak

2020. szeptember 11., péntek

Magyarország - Szőlősardai erdő


2020/07/15.

Gombázás a szőlősardai erdőben

Nagy nehezen sikerült hazautaznunk a koronavírus idején, de az utolsó napokig bizonytalan volt, mert épp utazásunk előtt hoztak egy törvénymódosítást, mely szerint az Angliából érkezőknek ismét 2 hét karanténba kell menniük, hacsak nem rendelkeznek 2 negatív teszt eredménnyel. Az volt a szerencsénk, hogy mi kedden utaztunk és szerdától lépett életbe az új törvény, így mi még karantén nélkül hazamehettünk. Vegyes időnk volt, sokat esett az eső, gyakran voltak záporok, zivatarok.

Egyik nap apámmal elmentem gombázni a szőlősardai erdőbe, ez a nap pont egyike volt a nagyon meleg, napos időnek. Általában nem gyalogutakon mentünk, keresztül-kasul az erdőn mindenfelé, de sok gomba volt. Sajnos nem tudom mindegyiknek a nevét, mi nagyrészt csak a tinóru gombákat szedtük össze.














A rókagombát talán mindenki ismeri. Nem tudom miért, de mi csirkegombának szoktuk hívni. Én kifejezetten utálom, nagyon rágós a húsa.

Csirkegomba



A kenyérgomba az ehető gombák közé tartozik. Érdekessége, hogy ha a lemezeit megtörjük, tejnedvet enged ki magából. Nyersen is ehető, valószínűleg a neve is ebből ered.

Kenyérgomba

A nyersen enyhén ceruzaízű piros galambgomba Európa egyik leggyakoribb ehető gombája. Könnyen összetéveszthető azonban a hasmenést okozó hánytató galambgombával, melynek tönkje rózsaszínnel futtatott, íze erősen ceruzára hasonlít.

Piros galambgomba


Tinóru volt a legkevesebb az erdőben, de megtaláltuk az első példányt. Pontosabban ez egy vargánya. Megtudtam, hogy csak a fiatal példányok a jók, amik el vannak öregedve, azoknak a kalapja puha.

Vargánya




Piros galambgomba

Az erdő nem volt látványos és martak a szúnyogok. Nagyon furcsa volt, mert ahhoz vagyok szokva, hogy itt Angliában nincsenek szúnyogok az erdőben. A 30 fokos melegben emiatt hosszú nadrágban és hosszúujjúban kellett aszalódnom. Néha még a kapucnit is a fejemre húztam, mert folyton ott zümmögtek a fülembe. A nagy gombázás közben találtunk egy magaslest, szívesen felmásztam volna, de nem mertem, féltem hogy összeszakad.



Elöregedett tinóru



Hosszúlábú fülőke

Hosszúlábú fülőke






Elöregedett, penészedő gombák


A tinóru gombából sem ehető mindegyik. Az alábbi képen látható, apám szerint farkastinóru volt. Nem halálosan mérgező, de intenzív keserű íze miatt fogyasztásra alkalmatlan. A tövénél pirosas színű tönkjéről ismerhető fel.

Farkastinóru









Ebben az erdőben van egy víznyelő, elmentünk egészen odáig. Megtudtam, hogy a lyuk több méter mély és alatta barlangok vannak, amit régebben próbáltak kutatni is, de állítólag kevés sikerrel.

Víznyelő


A gyilkos galóca az egyik legismertebb mérgező gomba, ami gyakran halálos kimenetelű mérgezéseket okoz. A tudósok valószínűsítik, hogy ez a gomba ölte meg Claudius római császárt és III. Károlyt is. Mérge a májat és a vesét támadja meg, ellenanyaga egyelőre ismeretlen. Jellegzetes gallérjáról, barnászöld kalapjáról és gumós, fehér színű bocskoráról könnyen felismerhető, de első ránézésre nagyon hasonlít több más ehető gombákra is.

Gyilkos galóca

Alig kibújt gyilkos galóca

A gyilkos galóca töve

Itt jól látható a gumós tő


Egy újabb magaslesre bukkantunk:






Miután teleszedtük a kosarunkat gombával, egy szép nagy kört megtéve az erdőben, visszaérkeztünk a kocsihoz. A környező táj szintén megérdemelt néhány képet:




A végén, az árokban még egy mocsári békát is sikerült lencsevégre kapnom. Nagyon kicsi volt, kb. 5-6 cm-es lehetett, de ez a faj amúgysem szokott sokkal nagyobbra nőni. Mozdulatlanul pihent a növények között, így nem volt nehéz dolgom lefotózni.
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése