2017/07/12-2017/07/23.
5. nap
Látogatás Buranoba
A mai nap visszatértünk Velencébe, hogy megnézzük az egyik legszebb szigetét, Buranot. Reggel viszonylag korán sikerült elindulnunk, ám Mestrében akadt egy kis gondunk a parkolással. A Garage Europa parkolóba ugyanis nem engedtek be minket, mert fullon volt. Viszont rendes volt a fickó, mert mondta, hogy a majdnem szemben lévő parkolóban le tudjuk tenni az autót és az is ugyanannyiba kerül. Nekünk végülis mindegy volt.
A Mestréből induló buszról ismét a Piazzale Romanál szálltunk le /hol máshol?/, vettünk egész napos vaporetto jegyet és megkerestük a Murano felé induló járatot. Valószínűleg lett volna közvetlen járat is Buranoba, de úgy tudtuk, hogy nincs. Sebaj, így Muranoban át kellett szállnunk, ami azt hittük simán fog menni, de ez sem volt olyan egyszerű.
A vaporettóból sokat fényképeztünk. Mivel a régi időkben a velencei forgalom legnagyobb része a vízen bonyolódott, ezért a víz felőli oldalról építették a legszebbre az épületeket, akkor még a bejárat is a víz felől történt. Ebből kifolyólag, ha szeretnénk látni Velence legszebb épületeit, mindenképp érdemes végigvaporettoznunk a Canal Grandén.
 |
| A Temető sziget |
 |
| A San Michele templom a Temetőszigeten |
 |
| Egy repülőgépet is lencsevégre kaptam |
11 óra körül érkeztünk Muranoba. Rossz helyen szálltunk le, mert a Faro-nál kellett volna átszállnunk a Buranoi vaporettora, mi pedig egészen Murano utolsó megállójáig mentünk. Viszont ha már ott voltunk, sétáltunk egy kicsit a szigeten.
Később átvaporettoztunk egy másik megállóba.
Még mindig nem a Faronál voltunk, de akkor még nem tudtuk, hogy ott kellett volna leszállnunk.
 |
| Az óratorony |
Miután meguntuk a dögmelegben való keresgélést, az egyik vaporetto megállóban megkérdeztük a személyzetet, hol kell átszálnunk a Buranoira. Ott tudtuk meg, hogy a Faro-nál. Így egy újabb megállót mentünk, végül meg is lett a világítótorony.
 |
| Faro |
Burano
Az élénk színű házairól nevezetes Burano, mely északkeleti irányban - nem messze Torcellotól - hét kilométerre fekszik Velencétől, s öt, egymástól csatornákkal elválasztott városrészre tagolódik. Burano - bár területét tekintve csupán fele akkora, mint Torcello - jóval sűrűbben lakott, mintegy háromezren élnek a szigeten. Buranot egy hatvan méter hosszú fahíd köti össze a szomszédos, nagyobb területű, de csupán 350 fő lélekszámú Mazzorbóval, mely egykor jelentős kereskedelmi központ volt, ma inkább csak veteményeskertek és gyümölcsösök találhatók rajta.
 |
| Egy félig leomlott épület egy szigeten Murano közelében |
Akárcsak Torcello, Burano (és a szomszédos Mazzorbo) a velencei lagúna legkorábban lakott szigetei voltak, nagy valószínűséggel már a rómaiak idején is éltek itt emberek, de az V. századtól kezdve, az Atilla elől menekülő altinumi lakosság keresett itt menedéket véglegesen. Az Altinumból menekülők egykori városuk hat kapujának nevét adták az új otthonukat jelentő szigeteknek, így lett a neve a környező földdaraboknak Murano, Mazzorbo, Burano, Torcello, Ammiana és Constanziaco.
Kezdetben - akárcsak Muranót -, Buranót is a közeli Torcelloból kormányozták, de annak ellenére, hogy virágzó, 8000 fős kis szigetté növekedett, Burano soha nem rendelkezett olyan kiváltságokkal, mint Murano. A sziget férfilakossága kezdettől fogva halászatból és csónakkészítésből élt, míg asszonyaik a XVI. századtól kezdve csipkekészítéssel kezdtek foglalkozni. A buranói csipke - reticella - hamarosan egész Európa-szerte keresett luxuscikk lett, melyet a buranói asszonyok társadalmi rangtól, státusztól függetlenül műveltek. A csipkevarrás a XVIII-XIX. század közötti időben lehanyatlott, s csak 1872-ben indult újra virágzásnak, amikor a városban megnyitották a csipkekészítő iskolát. Ekkorra ugyanis már csupán Francesca Memo maradt az egyetlen élő asszony, aki még ismerte a hagyományos buranoi csipkevarrás technikáját, s átadhatta tudását az utókornak.
A "La tua pace" /a béke/ Remigio Barbaro szobra, melyet Baldassare Galuppi tiszteletére állított, a sziget elején található.
 |
| La tua pace szobor |
A szigeten rengeteg utcai árus kínálta portékáit. Borsos áron a buranoi csipke technikájával készült termékeket is megvásárolhatjuk. De ha csak egy kis emléket szeretnénk, arra is rengeteg ajándékbolt található.
Az egyik utcában éttermek sorakoztak és mivel nagyon megéheztünk, leültünk az egyik kinti asztalhoz. Nemsokára jött is a személyzet felvenni a rendelést. Én pizzát kértem, de nem volt olyan finom, mint amilyen drága volt.
Bár a csipkekészítést ma is folytatják Buranón, már nagyon kevesen foglalkoznak a rendkívül időigényes, hagyományos kézi csipkevarrással, helyét felváltotta a géppel készített távol-keleti csipke. Aki kíváncsi a buranói csipke történetére, technikájára, az feltétlenül látogasson el a Galuppi téren található Csipkekészítő iskolába (Scuola del Merletto), ahol az 1960-as évek végig teljes tanítási idővel működött az iskola, ezt követően a csipkekészítés múzeuma kapott otthont az épületben, de néha még egy-egy alkalmi csipkekészítő tanfolyamot is elcsíphetünk benne.
 |
| A Galuppi tér |
A város másik nevezetessége a jellegzetesen ferde tornyú Szent Márton templom (Chiesa San Martino), mely szintén a főtéren, a Csipkekészítő iskolával szemben található. A templom büszkesége a bal oldalhajójának oltárát díszítő Tiepolo-festmény, amely Krisztus keresztre feszítését ábrázolja. A kis sziget legnagyobb látványosságai mégis az élénk színekre pingált lakóházak, melyek Burano jellegzetes utcaképét nyújtják. A legenda úgy tartja, hogy azért kezdték a halászatból élő helyiek élénk színekre festeni otthonaikat, hogy a legnagyobb ködben is haza találjanak a tengerről. A középkor óta a helyi önkormányzat adhat kizárólag engedélyt arra, hogy az egyes házakat milyen színűre lehet festeni. Burano tipikus színes épületei általában négyzetalakúak, és két, vagy három emeletesek: a földszinten található a konyha, az étkező és a toalett, míg az emeleten a nappali és hálószobák.
 |
| Chiesa San Martino |
 |
| A Chiesa San Martino tornya |
 |
| Chiesa San Martino |
 |
| Galuppi tér, balra a Csipkekészítő iskolával |
A tér közepén Baldassare Galuppi, olasz karmester, zeneszerző szobra áll. A művész Buranoban született, becenece is erre utal: "il Buranello".
 |
| Baldassare Galuppi szobra |
Ezután a kikötőt szemléltük meg, mely nagyon közel van a sziget központi részéhez.
Folytattuk tovább a sziget felfedezését.
Átmentünk Mazzorbo szigetére is. Valóban csak egy híd választja el Buranotol és a sziget azon fele már teljesen már hangulatú. Távol a belvárosi nyüzsgéstől, ha egy kicsit ki szeretnénk kapcsolódni a szabadban, akkor mindenképp ajánlott átnézni ide is, ha a szigeten vagyunk.
 |
| A Mazzorbo szigetére vezető híd |
A szigeten van egy hatalmas zöld terület, ahol a szőlőültetvények mellett rengeteg érdekes szobrot is megfigyelhetünk.
 |
| Miniatűr búvár |
 |
| Kéz és láb |
 |
| Posszeidón |
Néhány XVI. és XVII. századi lakóháza mellett legfontosabb látnivalója a XIV. századi Szent Katalin templom (Chiesa di Santa Caterina), amelyben a velencei lagúna legöregebb harangja (1318) működik. A templom eredetileg a VIII. században épült, majd később egy benedekrendi kolostor részét alkotta. A XIV. században román és gótikus elemek felhasználásával átalakították. Megkopott márványpadlója 1580-ból származik. Az egyhajós templom hajógerinc szerkezetű, fa mennyezetét színes festmények díszítik. Az elmúlt két évszázadban végzett tatarozások ellenére a templom ma meglehetősen rossz állapotban van.
 |
| Chiesa di Santa Caterina |
 |
| A szerelmesek |
 |
| Az ölelés |
 |
| Az ölelés oldalról |
Visszasétáltunk Buranoba, majd visszavaporettóztunk Velencébe. A vaporetto a város másik végén tett le, így vissza kellett sétálnunk a Piazzale Romara. Ott megvártuk a legközelebbi buszt Mestrébe és visszamentünk a parkolóba, majd irány a szállás.
Kapcsolódó bejegyzések:
Olaszország - Észak, Adria és környéke 1. rész
Olaszország - Észak, Adria és környéke 2. rész
Olaszország - Észak, Adria és környéke 3. rész
Olaszország - Észak, Adria és környéke 4. rész
Olaszország - Észak, Adria és környéke 5. rész
Olaszország - Észak, Adria és környéke 6. rész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése