Földünk szépségei: Spanyolország

2014/06/05-2014/06/14

2. nap

Retiro park

A mai nap a híres Retiro Parkba látogattunk. Az utunk a park felé a gyönyörú Plaza de las Cibeles mellett vezetett, közepén a Kübelé kúttal. A téren három utca fut egybe, a calle Alcalá, a paseo de Recoletos és a Paseo del Prado. Ez a szimbolikus hely, három kerületet választ el egymástól, a Városközpontot, a Retirót és a Salamancát. Elenvezésével ellentétben, valójában ez nem egy igazi tér, sokkal inkább egy körforgalom. A tér legszebb épülete a Palacio de Comunicaciones, ahol jelenleg a Városháza múködik.

A Plaza de la Cibeles a Kübelé kúttal és a Városházával

A Kübelé kutat /Fuente de las Cibeles/ Ventura Rodríguez építész tervezte a Salón del Prado projekt keretében. A kivitelezés több szobrász munkája, Francisco Gutiérrez Arribas formázta az istennő alakját és a szekeret, Roberto Michel pedig az oroszlánokat. Miguel Ximénez is együttműködött a munkában több díszítő motívummal.

Az 1782-es beiktatásától egészen az 1895-ös évekig, amíg a térre nem szállították, a szökőkút szolgáltatta a vízet a polgároknak. Az új létesítmény, elveszítette ezt a funkcióját és díszítőelem lett. Ekkor két új alak is került a szekér mögötti részre, az egyik korsóból önti a vizet (Michelangelo Trilles munkája), a másik kezében egy kagylót tart (a szerző Antonio Parera).

Van egy pontos mása a szökőkútnak, mely Mexikóvárosban található, a két ország közötti testvériség szimbólumául.

Kübelé kis-ázsiai eredetű istennő, földanya, természet-istenség; a görögök leginkább Rheiával azonosították. Szerelmese Attisz volt, aki vagy tőle való féltében, vagy az istennőtől reáküldött tébolyában kiherélte magát. Kultusza kicsapongó ünnepségekkel járt (némiképp hasonlóan Dionüszoszéhoz); rajongói orgiasztikus mámorukban gyakran kasztrálták magukat, Attisz mintájára. Az istennő papi testülete mindenképp heréltekből állt. Tisztelete már a Kr.e. III. században átterjedt Rómába, és sokáig népszerű maradt.

A Plaza de la Cibeles mára a Real Madrid focicsapatával is összefonódott, hiszen ha a Real Madrid valamilyen trófeát nyer, mindig itt találkozik a szurkolóival.

Kübelé kút

A Plaza de la Cibelestől nem messze, a Plaza de la Independencia-n /Függetlenség tere/ található az Alcalá kapu /Puerta de Alcalá/, melyet 1778-ban III. Károly király bevonulása alakalmából építették. A diadalív érdekessége, hogy az építési költségeket a madridi tavernákban, a borokra kivetett különadóból fedezték. Madrid híres emlékműve a Retiro park bejáratától pár méterre található. Eredetileg a város kapuja volt: Madrid keleti határában állt – jelenlegi helyére a 19. században került.

Alcalá kapu

A kapu másik érdekessége, hogy két oldala teljesen más. Az építő, Sabatini ugyanis a király számára két különböző tervezetet készített, az uralkodónak azonban mindkettő annyira tetszett, hogy egyik oldalon az egyik, a másik oldalon a másik tervet valósíttatta meg. A kapun a polgárháború nyomai még mindig láthatóak.

Alcalá kapu másik oldala

Megérkeztünk a Retiro Park /Parque del Buen Retiro/ egyik bejáratához. A 120 hektáros szép parkban mindenki talál valami kedvére valót. Különösen vasárnap délelőtt nagy a nyüzsgés a nagy tó előtt, ahol bábosok, akrobaták, zenészek és mutatványosok szórakoztatják a közönséget. A zajtól távolabb nyugalmas sétautak futnak az árnyas fák alatt.

A Retiro park bejárata

A Galapagos-kút /Fuente de Galapagos/ a Plaza de Nicaraguan áll a parkon belül. 1832-ben a majdani II. Izabella születése alkalmából készítették, ezért II. Izabella-kútnak is hívják. A szökőkút fő alakjai a vízköpő teknősök a kecses delfinekkel és Ámorokkal, melyek romantikus ízlést tükröznek. A kút José Tomás műve.

Galapagos-kút

XII. Alfonz király emlékművét /Monumento al Alfonso XII/ Alfonz állította apja emlékére. A monumentális emlékmű 1902 és 1922 között készült José Grases Riera tervei alapján. Az uralkodó magas talapzaton álló, Mariano Benlliure által megformált szobrát kettős árkádsor fogja körül félkörívben.

XII. Alfonz király emlékműve

A Nagy-tó /Estanque Grande/ IV. Fülöp palotájához épült. Itt rendezték a vízi csatákat. Ma a 250 x 125 méteres víztároló a madridiak kedvelt csónakázóhelye. A csónakok a tó északi oldalán bérelhetők. A tóban zavartalanül élik világukat a hatalmas pontyok, ugyanis tilos a horgászat.

A Tó

Az Articsóka-kút /Fuente de Alcachofa/ 1781-82 között készült. A szökőkutat Ventura Rodriguez tervezte, a tritón és a najád alakjait Alfonso Bergaz készítette. Az articsóka és a levelei alatt megbúvó angyalkák, amelyekkel később egészítették ki a kutat, Antonio Primo művei.

Articsóka-kút

A Santiago Ramon y Cajal emlékmű a Paseo de Venezuela területén található. A szobor 5,60 méter magas és 12,50 méter széles, gránitból és bronzból készült. XIII. Alfonz avatta fel 1926-ban, nagyszabású hivatalos rendezvényen, amin Cajal nem vett részt.

A monumentális komplexum koncepciója nagyon eredeti. A fő alak szobra egy mesterséges tó közepén helyezkedik el, amely etruszk szarkofágra támaszkodva fekszik, köpenyével letakarva, meztelen felsőtesttel, mint egy klasszikus hős.

A tó elülső homlokzati lezárásaként egy bronzból készült női szobor található, valamint 2 szőkőkút a két oldalán négyszögletes domborművel díszítve. Ezek az élet és a halál forrását képviselik. Egyik dombormű az újszülött családjának örömét, a másik egy nő fájdalmát ábrázolja egy halott férfi mellett. Mindkét jelenet allegorikusan utal Cajal foglalkozására, mint orvos és tudós.

A szoboregyüttes Victorio Macho legkiválóbb műve, a huszadik századi Spanyolország egyik legeredetibb alkotása, mely megjelent a II. Spanyol Köztársaság 50 pezetás bankjegyein is.

Cajal emlékmű

Loakoón és fiai szobra talán nem a leglátványosabb szobor a parkban, mégis érdemes rá egy pillantást vetni. Laokoón a városvédő Apollón egyik papja, aki a trójai háború idején élt Trójában. A ravasz észjárású ithakai király, Odüsszeusz építtetett egy falovat, ennek belsejében Odüsszeusz és nyolc katonája bújt el. A spártaiak észrevétlenül elhajóztak a Tenedosz-sziget mögé, a falovat pedig a trójai várkapu előtt hagyták. Másnap a trójaiak észrevették a spártaiak távozását és fel akarták hurcolni a fellegvárba a falovat. Laokoón figyelmeztette a trójaiakat, hogy a faló csapdának készült, és beledöfte a dárdáját a falóba, ennek ellenére a trójaiak a fellegvárba vitték a falovat.

Laokoón bikaáldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének. Ekkor két kígyó közeledett a part felé, és egyenesen Laokoón felé tartottak. Laokoón két fia apjuk segítségére indult, de a kígyók őket is megölték, majd felkúsztak a fellegvárba, és a Palladion alatt pihentek meg.

A monda más változata szerint Laokónnak azért kellett elpusztulnia, mert Apollón határozott tilalma ellenére családot alapított.

Loakoón és fiai szobra

Loakoón és fiainak harca a kígyóval

A Rózsakert /La Rosaleda/. A Cecilio Rodriguez által 1915-ben tervezett kertben már kora tavasszal több száz rózsafajta virágzik. A kert 1939-ben a polgárháború harcaiban teljesen megsemmisült. 1941-ben több, mint 4000 új rózsabokrot ültettek el. Itt rendezik meg minden tavasszal az Új Rózsa nemzetközi versenyét, amelyen a világ legjelentősebb rózsatermesztői vesznek részt. A kertben két kút áll: Ámor kútja nevét a szökőkút felett látható Ámor-szobrocskákról kapta, a másik kúton egy faun szobra található.

A Bukott angyal szobra /Estatua del Angel Caído/ a park legérdekesebb műalkotása, mely Ricardo Bellver munkája. A szobor témája Lucifer kiűzetése a paradicsomból. A világon kevés ilyen témájú alkotás létezik. A szobor lucifert ábrázolja a gőg bűnét megszemélyesítő kígyó társaságában. A kígyó a bukott angyalra csavarodva megbénítja Lucifert. A műértők szerint a szobor egyedülállósága abban rejlik, hogy Lucifert egyedül ábrázolja. Ott áll, ahol egykor a híres porcelángyár működött.

A Bukott angyal szobra

Egy élőszobor

Egy fenyőfák és más növények által körbevett téren található kiállítva a Villa de Madrid nevű hajó horgonya. Ezzel tisztelegnek a tengernek itt a Parkban.

A Villa de Madrid horgonya

A XII. Alfonz emlékművét közelebbről is megszemléltük.

A pálmafák övezte sétány kellemes sétára csalogatott az árnyékos ösvényen.

A Fray Pedro Ponce de Leon tiszteletére készült szobrot a madridi siketnémák társulása 1920-ban halálának négyszázadik évfordulójára állíttatta. Fray Pedro spanyol bencés szerzetes és pap volt, az első ismert magántanító, aki siketeket hangbeszédre tanított.

Fray Pedro Ponce de Leon szobra

Cuba emlékművének /Monumento a Cuba/ építését 1929-ben kezdték viszonzásul azért, mert ugyanebben az évben Kuba fővárosában emlékművet emeltek a spanyol katonáknak. A Mariano Benlliure által tervezett mű 1931-ben készült el, ám felavatására Rivera tábornok diktatúrájának bukása miatt jó pár évet várni kellett. Végül 1952-ben, Kuba felfedezésének 460. évfordulóján adták át.

Kuba emlékműve

Martinez Campos lovas szobra felállítására szintén Benlliure kapott megbízást. Az 1907-ben felavatott lovasszobor azt a tábornokot ábrázolja, aki XII. Alfonzót királynak kiáltotta ki. A talapzati dombormű a tábornok egyik haditettét örökíti meg az afrikai hadjáratból.

Martinez Campos lovas szobra

A régi Állatkert területén /Casa de Fieras/, annak a ketrecnek a tetején, amiben annak idején egy medve lakott, megpillanthatjuk a Retiro park titokzatos őrzőjét fuvolával a kezében. Jelenléte a XVIII. századig nyúlik vissza, az első Bourbon Spanyolországba érkezéséig. A legenda szerint V. Fülöp nagyon szeretett a parkban sétálni, abban az időben, amikor még csak a hatalmasok léphettek a területére. Az uralkodót elragadtatták az új és színes virágok, amelyek a sétányait díszítették. Növények, amelyek úgy tűntek, hogy a semmiből nőttek napról napra, mintha csak varázslat hatása lenne. Még a park kertészei is azt kérdezgették, hogyan lehetséges, hogy minden nap különböző virágok nyílnak és pompáznak.

Lassan kezdtek olyan hírek elterjedni, hogy egy manó lakik a parkban, aki minden nap elárasztja különleges univerzumát, a Retiro-t, gyönyörű és illatos virágokkal, amelyek V. Fülöp sétáit a legszebbé és legszínesebbé tették. A park munkásai közül néhányan azt is állították, hogy találkoztak a manóval, egy apró méretű sajátos karakterrel, akinek mindig sikerült meglógni az aljnövényzeten át anélkül, hogy valaki el tudta volna kapni.

De a történet ezzel nem ért véget. Évekkel később, amikor a parkot már a nagyközönség is látogathatta, sok szerelmes pár állította, hogy érezte a park lakójának jelenlétét. Egyesek állítása szerint, azok a párok, akik voltak olyan szerencsések és látták őt, kapcsolatuk boldog és örökké tartó lett.

A régi Állatkertből mára csak a két mesterséges tó maradt meg. A még III. Károly által létrehozott vadaspark ma a Casa de Campo területén fekvő modern létesítményben tekinthető meg.

A park őrzője a régi medve-ketrec tetején

A régi állatkert területe

A Velázquez kiállítási Palota épületét 1873-ban Ricardo Velázquez Bosco emelte /nevét róla és nem a híres festőről kapta/. A palota időszaki kiállításoknak ad otthont.

A Velázquez Palota

A Palota lépcsőkorlátján lévő szárnyas oroszlán

A Kristálypalota egy kis tó mellé épült. Eredetileg az 1887-es Fülöp-szigeteki kiállításra Madridba hozott, a szigetek növényvilágát bemutató mintapéldányokat helyezték el itt. A frissen felújított épület időszaki kiállításoknak és szórakoztató előadásoknak ad helyet. A Retironak ez a része különösen romantikus hangulatú.

Kristálypalota

A Kristálypalota belülről

Ramón de Campoamor emlékművét 1914-ben avatták fel. A költőt saját verseiből származó allegóriák veszik körbe.

Ramón de Campoamor emlékműve

A Cecilio-Rodríguez-kertekben érdemes végigsétálni. A külön kerítéssel körbevett, a közelmúltban felújított parkrészben a névadó - Madrid egykori főkertésze - szobra és a csodálatos pávák is figyelmet érdemelnek.

Vénusz szobor

A Retiro Park egyik kijárata

A Plaza de España felé folytattuk utunkat.

Az Aguirre-iskolák /Escuelas Aguirre/ téglaépülete a madridi neomudéjar stílus egyik legszebb alkotása. 1884 és 1887 közt épült Emilio Rodriguez Ayusto tervei szerint a milliomos Lucas Aguirre y Juarez számára. Juan végrendeletében oktatási célokra szánta az épületet, melynek legszebb része a terueli mudéjar stílusra emlékeztető központi torony. Jelenleg a madridi közigazgatás különböző irodái találhatók itt.

Az Aguirre iskola tornya

A Retiro Parkkal szemben található Szent Emánuel- és Szent Benedek templom /Iglesia de San Manuel y San Benito/ az egykori, 1749-ben emelt bikaviadal aréna helyén állt, amelyet 1874-ben bontottak le. A középkori toszkán templomépítészet éledt újjá ezen a 19. és 20. század fordulóján épült templomon, amelyet 1902-ben szenteltek fel. Építésze, Fernando Arbós y Tremanti a bizánci architektúrához nyúlt vissza. Ezt bizonyítja a nagy rézkupola és a magas torony. Az építész természetesen a modern vasbetonszerkezet előnyeit is kihasználta. A bizánci stílus a templom belsejében is jelen van. A templomot jelenleg az Ágoston-rendi szerzetesek kezelik.

Szent Emánuel- és Szent Benedek templom

Bikakedvelők kocsmája - sajnos már bezárt

A kocsma emblémája

Nyitvatartási idő

Megérkztük a Plaza de España-ra, a Spanyolország térre, mely a város szimbóluma és fontos közlekedési csomópont. Alatta parkolóház található. Három fontos út indul ki innen, a Calle de la Princesa /ezen térünk visza az egyetemi városból/, a Calle de Bailén /ami elvezet minket a Királyi Palotához/ és a Gran Vía. Ezen a téren találkozik a Habsburgok és a Bourbonok Madridja a modern Madriddal.

A Plaza de Españán található a Cervantes-emlékmű, mely Miguel de Cervantes Saavedrának, a Don Quijote alkotójának emlékműve. Az emlékmű elkészítésére Cervantes halálának 300. évfordulóján versenyt írtak ki, a szoborcsoport azonban csak pár évvel később, Primo de Rivera tábornok támogatásával jött létre. Mellék- vagy inkább főalakjai a Búsképű lovag és Sancho Panza, valamint Rocinante és a paraszt szamara /a bronzszobrok itt-ott teljesen kifényesedtek a turisták simogatásától/.

Don Quijote és Sancho Panza szobra

A Plaza de Espanától nem messze található a Debod-templom /Templo de Debod/, egy ókori egyiptomi szentély, bármilyen meglepő is ez Madrid szívében.

Az Amun és Ízisz tiszteletére emelt, kis óegyiptomi templom Madrid legrégibb épülete. Mostani helyére, a Parque del Oeste déli részébe csak 1972-ben került. A templom a Krisztus előtti 5. században épült, és Spanyolország ajándékba kapta Egyiptomból amiért segítségett nyújtott az ősi emlékművek megmentésében, amelyeket az Ausszáni-gát és a Nílus megsemmisített volna. A templom nagyon rossz állapotban került Spanyolországba, de szépen rekonstruálták és ma a nagyközönség számára ingyenesen látogatható. Mindenkinek ajánlott, aki Spanyolországban járva szeretne egy darabka Egyiptomot is látni.

Debod-templom

A templomot megnéztük belülről is, de túl sok érdekes dolgot nem találtunk benne.

Kilátás a Debod-templomának kertjéből

Kilátás a városra - Királyi Palota és környéke

Ezután tettünk egy sétát a Parque del Oeste-n, azaz a hatalmas Nyugati Parkban.

A Parque del Oestén, a La Rosaleda nevű rész közelében található Isabel infánsnő emlékműve /Monumento a Infanta Isabel/. Isabel de Borbón infánsnő II. Isabel királynő lánya volt, és mindenki csak "La Chata" néven ismerte. Az 1955-ben felavatott műemlék García Lomas építész és Zaragoza szobrászművész alkotása, amely megnyerte az ABC nevű spanyol napilap kiírását a szobor megalkotására.

Isabel infánsnő emlékműve

Imádom a pálmafákat

A Juan de Villanueva kút /La fuente de Juan de Villanueva/, a Parque del Oeste Paseo de Camoens részén található és Juan de Villanueva építész halálának századik évfordulójára építették. Santiago Costa szobrász alkotása.

1952-ben a Glorieta de San Vicente-n állították fel, ahol 1995-ig maradt, majd átszállították a jelenlegi helyére. A szállítás során elvesztette néhány részét. A szökúkút 3 szoborcsoportot tartalmazott, mely 3 témában dolgozta fel Madridot: Szent Izidor Madridja, a kézműves Madrid és Madrid, mint főváros. Közülük egyik a Retiro parkban található jelenleg, a Szent Izidor Madridja.

A szobor gránitból épült, a belső része betonból, a Dór, az Ion és a Korinthoszi stílusjegyeket felhasználva. Medalion alakú domborműveket is tartalmaz, amelyek az építész különböző alkotásait reprezentálják.

Különös, hogy egy olyan szökőkútról beszélünk, aminek nincs neve és amit csak az építészről ismerünk, akinek szentelték. A kút csodálatosan szép. A víz 22 méteres magasból zuhan lefelé, mely először a legfelső csészében, majd a középső, sokkal nagyobb csészében landol. A vízeséstől nem is láthatjuk a kút felépítését működés közben, csak két kör alakú vízesést látunk. A víz mindent befröcsköl a közelében.

Fuente de Juan de Villanueva

I. Jakab király mellszobra

Miguel Hidalgo emlékműve /Monumento a Miguel Hidalgo/ a spanyol-mexikói testvériséget szimbolizálja. Ugyanúgy, ahogy a Kübelé kútnak van egy mása Mexikóban, ennek a mexikói műemléknek a mását itt Madridban találjuk.

Miguel Hidalgo y Costilla a független Mexikó atyjaként tisztelt forradalmár volt. Részt vett az elnyomó spanyol hatalom elleni 1810-es querétarói összeesküvésben is, melynek leleplezésekor Doloresben azonnal megindította a függetlenségi harcot a doloresi kiáltással. Serege, bár többnyire katonailag képzetlen emberekből állt, olyan nagyra duzzadt, hogy kezdetben több csatát is megnyertek a spanyol hadak ellen. Amikor a győzedelmes Monte de las Cruces-i csata után lehetőség nyílt volna Mexikóváros elfoglalására, Hidalgo a visszavonulás mellett döntött, csalódott emberei közül pedig sokan elhagyták. Seregével Guadalajarába húzódott, ahol nekilátott egy saját kormányzat létrehozásának, valamint kiáltványában eltörölte a rabszolgaságot. 1811 elején azonban a spanyolok elfoglalták a várost, Hidalgo vert hadai pedig északkeletre vonultak vissza. Acatita de Baján mellett bekerítették őket, majd a foglyul ejtett vezéreket, köztük Hidalgót is, Chihuahuába szállították, ahol hamarosan kivégezték.

Miguel Hidalgo y Costillát ma Mexikó egyik legnagyobb nemzeti hőseként tartják számon, róla nevezték el Hidalgo államot és számos települést, országszerte szobrokat emeltek neki, és szerepel az 1000 pesós bankjegyen is.

A műemléken Hidalgot két női alakkal ábrázolják, akik a Dicsőséget és a Történelmet testesítik meg.

Miguel Hidalgo emlékműve

A Tisztelet a tanárnak /Homenaje al Maestro/ szobrot 1965-ben avatták fel. Az 5 méteres szobor a kantábriai Víctor de los Ríos műve, melyet mészkőből készített. Egy tanárt ábrázol, aki egyik kezét egy kisfiú hátán nyugtatja, míg másikat felemeli a leckét magyarázva. A kisfiú alakját Francisco Franco Martínez-Bordiúról mintázta, aki a spanyol diktátor unokája volt.

Homenaje al Maestro

A forradalmár Simón Bolívar lovasszobra sokak számára ismeretlen, mások számára pedig vitatható a szobor szükségessége. Bolívar a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, később a Nagy-Kolumbia elnöke, Venezuela elnöke, majd Peru és Venezuela diktátora volt.