2014/06/05-2014/06/14
6. nap
A Bernabéu stadion, a Prado és a Manzanares folyó
Mai programunk a Bernabéu stadion megtekintése. Előtte azonban tettünk egy sétát a Banco de España metróállomásig, ott szálltunk fel a stadion felé induló metróra. Közben elkattintottunk 1-2 képet.
A Cervantes Intézet /Instituto Cervantes/ egy állami intézmény, melyet 1991-ben alapítottak, a spanyol nyelv oktatására és a spanyol és dél-amerikai kultúra elterjesztésére. Két székhelye is van Spanyolországban, ez egyik Madridban található a Calle Alcalán, a másik pedig Alcalá de Henares-ben, Madrid szomszédos településén. A madridi épületet Antonio Palacios és Joaquín Otamendi tervezte. A Cervantes Intézetben kulturális programokkal találkozhatunk, mint színházi előadások, kiállítások és tanműhelyek gyerekek részére.
 |
| Instituto Cervantes |
 |
| A Banco de Espana metróállomás |
Megérkeztünk a Bernabéu Stadionhoz, a Real Madrid szentélyéhez. A Bernabéut fennállásának 60. évfordulóján az UEFA hivatalosan is elismerte mint "Elite" vagy ötcsillagos stadiont. A világ egyik leghíresebb futballstadionja. Négyszer volt BEK/BL-döntő helyszíne, továbbá az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és az 1982-es labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt.
A stadionnak külön metrómegállója van, Madrid metróhálózatának 10-es vonalán, a neve Santiago Bernabéu. Madrid üzleti negyedének szívében található.
Építésének talajmunkái 1944. október 27-én kezdődtek. Eredeti neve Estadio Chamartín volt. A stadion nyitómeccsét a Real Madrid az egy évvel korábbi portugál bajnokkal, az Os Belenenses csapatával játszotta. A meccset a Madrid nyerte, 3-1-re. Mostani nevét 1955. január 4-én kapta a Real Madrid akkori elnöke, Santiago Bernabéu tiszteletére.
A befogadóképessége gyakran változott, a csúcsérték 120000 volt az 1953-as bővítés után. Azóta a modernizálások során ez többször is csökkent (az utolsó állóhelyek az 1998/99-es szezonban tűntek el, miután az UEFA szabályzatban megtiltotta az állóhelyeket az UEFA érdekeltségű versenyeken). Az utolsó változtatás 2003-ban volt, amikor 80400-ra emelték a befogadóképességet. Az utolsó átalakítási terv Florentino Pérezé volt, az ex-elnöké, aki elhúzható tetőt akart építeni a stadionra, viszont második megválasztása után az elnök megbukott és tervei feledésbe merültek.
 |
| A Bernabéu Stadion |
 |
| A Bernabéu Stadion |
 |
| A Stadion környéke |
 |
| A Stadion környéke |
Megvettük a Bernabéu-Tour jegyet, mellyel megtekinthetjük a stadion belsejének azokat a részeit, amelyek nyitva állnak a turisták előtt.
 |
| A Bernabéu-Tour bejárata |
Először a nézőteret nézhettük meg, a legfelső szintről haladva lefelé.
 |
| Kilátás a stadion ablakából |
A következő állomás egy kiállítóterem volt, ahol sok régi kép mellett a régen használt labdákat, cipőket és mezeket is megtekinthettük.
Ezután a trófeagyújteményt nézhettük meg.
 |
| Az 1987-es Santiago Bernabéu trófea |
 |
| 2012-es Európai Superkupa |
 |
| 2011-2012-es Spanyol bajnokság kupája |
 |
| 2007-es Santiago Bernabéu kupa |
Le lehetett fotózkodni a kupával, valamint Ronaldo-val is, persze nem az igazival, csak az odaphotoshop-olt képmásával. A képeket a Real Madrid ajándékboltban lehetett megvásárolni.
 |
| Pózolás a Real Madrid felirat alatt |
 |
| A stadion makettje |
 |
| Egy ünneplés képe |
 |
| A pálya az alsó sorokból nézve |
Az öltözőbe is bemehettünk.
Végül láthattuk a pályát a kispadról is.
 |
| Ki is próbálhattuk |
Következett a sajtóterem, ahol kipróbálhattuk milyen érzés az asztalnál ülni sajtótájékoztatás közben.
Ennyi volt a túra a stadionban. Real Madrid drukkereknek mindenképp kötelező látnivaló! Mielőtt visszametróztunk volna a belvárosba, szétnéztünk kicsit a stadion környékén, vagyis a Paseo de la Castellana-n.
 |
| Pózolás egy pálmafa mellett |
Európa Kapujának tornyai /Las Torres de la Puerta de Europa/ két egymás felé dőlő ikerfelhőkarcolók. Ez a modern Madrid egyik szimbóluma. KIO toronynak is szokták nevezni, ugyanis a kuvaiti vállalat kezdeményezte építésüket. A műemléket a 80-as évek végén tervezte az amerikai John Burgee és Philip Johnson. Amikor a KIO tönkrement, évekre leálltak a munkálatok, míg a Caja Madrid át nem vette a két épületet. A fémből, gránitból és üvegből épült 27 emeletes monstrumok dőlésszöge15 fok.
 |
| Európa Kapujának tornyai |
Ezután visszavonatoztunk a városba és mivel délután 6 órától ingyenes a belépő a Prado múzeumba, ezért ez volt a következő célpontunk.
Az Apolló-kút /Fuente de Apolo/ a Paseo del Prado-n található. Ventura Rodriguez tervei szerint klasszicista stílusban, márványból készült 1777 és 1803 között. Az Apolló lábánál elhelyezett allegorikus alakok a négy évszakot szimbolizálják: innen a kút másik neve, a Négy Évszak-kút.
 |
| Fuente de Apolo |
Kissé eltévesztettük az irányt, mert a múzeum helyett a Prado Hotelba mentünk be. Ott persze megkérdezték, hogy mit keresünk és akkor derült ki, hogy az nem a múzeum, hanem az azonos nevű hotel.
 |
| A Prado Hotel belülről |
Mielőtt beálltunk volna a hosszú sor végére, akik mind a Pradoba akartak bejutni, szétnéztünk a közelben lévő utcai árusok kínálata között.
 |
| Utcai árusok |
A Prado Múzeumban /Museo del Prado/ lévő felbecsülhetetlen értékű képtár, több mint 6000 festményt őriz, s mintegy 8000 van a birtokában. 2300 művet láthatunk 3 szinten, 120 teremben.
A múzeum és környéke helyén egykor mezőség volt /spanyolul prado/. A mai Pradot 1819-ben avatták fel. Ez volt a világ egyik legelső múzeuma. Alapját V. Károly császár gyűjteménye képezte, melyet folyamatosan egészítettek ki az utódok.
Az épület III. Károly kezdeményezésére Juan de Villanueva tervei szerint épült, eredetileg a közeli botanikus kert Természettudományi gyűjteménye számára. 1808-től kezdték itt elhelyezni a lerombolt kolostorok és templomok műkincseit. A franciák, majd az angolok sok műkincset vittek magukkal külföldre, amelyek azonban idővel visszakerültek az országba. Ekkor merült fel a képtár alapításának gondolata, immár VII. Ferdinándban.
Az eredeti elképzelés szerint a Buenavista-palotában helyezték volna el a szépművészeti anyagot, ám később mégis restaurálták a Villanueva által tervezett palotát, amely a francia megszállás alatt súlyos károkat szenvedett, ugyanis az épület a francia lovasság kaszárnyája volt. A katonák a tetőzet ólomlemezeiből golyókat öntöttek. A lakosság is "megdézsmálta", építőanyagokat hordott el innen saját házai helyreállításához.
 |
| A Prado előtere Goya szobrával |
VI. Ferdinánd halálakor a múzeumot a felszámolás veszélye fenyegette, hiszen a király magántulajdonának számított és fel kellett volna osztani örökösei, azaz két lánya között. Mária Krisztina régensnő és az igazgató azonban közbeavatkoztak: egy egyezmény szerint a királynő megkapta a képtár húgának járó részét is. Azért, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló problémákat, a múzeumot a korona birtokába helyezték.
A múzeum terei hamar megteltek, egy idő után már nem tudtak több képet elhelyezni, ezért elkezdték szinte mindenfajta ellenőrzés nélkül különféle intézményeknek átadni megőrzésre. A spanyol polgárháború alatt a Prado zárva volt. Az itt maradt képeket a múzeum pincéjében tárolták, földzsákok védték őket. Annak ellenére, hogy az épületre bombák is estek, a képek nem károsodtak jelentősen.
A 200 méter hosszú és 40 méter széles, kőből és táglából emelt épület az egyik legszebb klasszicista palota Madridban. A főhomlokzat középső portikuszát hat toszkán oszlop tartja, fölöttük a magas attikát dombormű díszíti. A portikuszhoz csatlakozó homlokzat kétszintes, az alső rész kiképzése változatos ritmusú: a keskeny, félkörrel záródó falnyílások közötti fülkékben szobrok, a négyzetes falmélyedésekben domborművek helyezkednek el. Az emeleti felső galérián jón oszlopsor vonul végig. A látogató a később létesített, díszlépcsővel ellátott északi homlokzatnál nyíló két Goya-kapunál, vagy a déli oldalon, a Murillo-kapunál lép a múzeumba.
 |
| A Prado bejárata |
Goya szobra a Prado állandó /északi/ bejárata előtt áll, mely Mariano Benlliure alkotása. A Prado ezen bejáratát nevezik Goya-kapunak. A talapzat reliefjei Goya Szeszélyek c. sorozatára utalnak. A Meztelen Maya reprodukciója is feltűnik.
 |
| Goya szobra |
A Múzeumban nem sok időt töltöttunk, mert páromnak unalmas volt a képeket nézegetni, épp csak hogy végigszaladtunk rajta. Voltak azért szép alkotások. A képzőművészet szerelmeseinek mindenképp kötelező látnivaló.
A Paseo del Prado közelében lefotóztuk egy ajándékbolt kirakata feletti kiállítást. A középkori ruhákba öltöztetett női és férfi alakok erkélyekről néznek le az utcára. Íme képekben:
Ezután elindultunk a környező utcák felfedezésére.
A Neptun-kút /Fuente del Neptuno/ a Kübelé-kút kistestvére. A monumentális kút főalakja a tenger istene. Háromágú szigonyával kezében tengeri csikók húzta, kagylóból készült kocsiján szeli a habokat. A kút elkészítésével Juan Pascual de Menát bízták meg, aki azonban elhunyt, így nem tudta befejezni a művet. A legújabb kutatások szerint a szobormunkák egyik tanítványa, José Arias vésőjét dícsérik. A terveket Ventura Rodriguez készítette III. Károly városszépítő törekvéseinek keretében.
A kútnak sportvonatkoztatása is van, ugyanis amíg a Real Madrid a Kübelé-kútnál, addig a városi riválisa, az Atletico Madrid ennél a kútnál ünnepli a kupanyereményeit.
 |
| Neptun-kút |
A Calle Duque de Medinaceli felé vettük az irányt, ahol nagyon szép épületeket figyelhettünk meg.
 |
| Calle Duque de Medinaceli |
A Spanyol képviselőház /Congreso de Diputados/, vagyis a spanyol parlament épületének homlokzata a Carrera de San Jerónimora néz. Klasszicista stílusban épült. Az építkezést 1850-ben fejezték be Narciso Pascual y Colomel építész vezetésével. Portikuszát 6 korintoszi oszlop tartja. A timpanon allegorikus domborművei az Alkotmányt, az Igazságot és a Munkát ábrázolják. A bejáratot 2 bronzoroszlán őrzi, amelyekhez az 1859-1860-as marokkói háborúban zsákmányolt ágyúkat olvasztották be. A két oroszlán alakját Ponciano Ponzano mintázta meg. Az épület nem látogatható.
 |
| A Spanyol képviselőház homlokzata |
 |
| A Spanyol Képviselőház oroszlánja |
 |
| A Képviselőház domborműve és oszlopai |
Cervntes szobra /Estatua de Cervantes/ a Plaza de los Cortes-en áll. Romában készült Antonio Solá műhelyében. A német Luis Jollage és Wilhelm Hofsgarten öntötte bronzba. A talapzatot Isidro Velázquez készítette, rajta José Piquer két domborműve látható: az egyiken Don Quijote-t és Sancho Panzát, a másikon a híres oroszlánkalandot örökítette meg.
 |
| Cervantes szobra |
A Madridi lámpagyújtogató /Farolero madrileno/ szobra a Calle de Concepción Jeronima-n található, mellyel egy olyan foglalkozásnak állít emléket, ami ma már nem létezik. A lámpagyújtogatók dolga az volt, hogy meggyújtsa és eloltsa az utcai gázlámpákat, amelyek a város világítását adták. /A lámpagyújtogatók egy hosszú póznával előbb ügyesen kinyitották a lámpatestekbe futó gázvezetékek csapját, majd kanóccal begyújtották a fényeket./
 |
| A madridi Lámpagyújtogató szobra mellett pózolva |
 |
| "Várjál, segítek meggyújtani" |
A régi Banco de Santander épülete a Plaza de Canalejos-on áll. Felső része jelenleg hálóval borított, valószínűleg felújítás alatt áll.
 |
| A régi Banco de Santander épülete |
 |
| A Plaza de Puerta de Moros névtáblája a falon |
 |
| A Calle de Don Pedro sarkában |
 |
| A Calle de las Aguas |
 |
| A Calle de San Isidro Labrador |
 |
| A Plaza de Santa Cruz |
Orfeusz szökőkútja /Fuente de Orfeo/, a Plaza de Santa Cruz-on található. A kút tetején a görög mitológia egyik híres dalnoka, Orfeusz áll, mellette pedig egy kutya alakja.
 |
| Orfeusz szökőkútja |
A Tirso de Molina emlékmű /El monumento a Tirso de Molina/ az azonos nevű téren található a Lavapiés negyedben. A szobor Rafael Vela del Castillo munkája, melyet 1943-ban avattak fel. A Tirso de Molina Fray Gabriel Téllez álneve, aki költő, elbeszélő, drámaíró, a spanyol barokk dráma egyik neves képviselője volt.
A szobor egy emelvényen áll, melyen Madrid városának az építés idején használt címere látható. Az emelvény oldalaira pedig Tirso de Molina műveinek címe van vésve.
 |
| Tirso de Molina emlékműve |
A Szent András templom /Iglesia de San Andrés/ múltja a középkorig nyúlik vissza. A templomot a mór negyed közepén emelték. Már az 1202-es városi szabadságlevél is említi. A templomból ma csupán a Szent Izidor kápolna áll.
A korai középkorban ez lehetett Madrid főtemploma, hiszen Szent Izidor ide járt naponta kétszer misére /más források szerint a Mária templomot rlszesítette előnyben/. Ide kerültek később földi maradványai is. A legenda szerint halála után Izidor megjelent egy barátja álmában, s megígértette vele, hogy sírját áthelyezteti a Szent András templomba. A barát azonban megfeledkezett ígéretéről, ezért súlyos betegség támadta meg, amiből csak akkor gyógyult ki, amikor beváltotta fogadalmát.
A templomot madridi barokk stílusban 1567 és 1669 között IV. Fülöp költségén felújították. Az új falakhoz az egykori arab városfalak köveit használták fel. 1936-ban a templom a polgárháború viharaiban elpusztult. A Szent Izidor kápolna rövid története így szól: 1642-ben versenyt írtak ki egy nagyobb és díszesebb kápolna megépítésére Izidor földi maradványai számára. A versenyt, amin szinte az összes udvari építész részt vett, Pedro de la Torre nyerte meg. Az építezés többször félbszakadt, s egészen 1657-ig elhúzódott, amikor José de Villarreal vette át a vezetését. A kápolnát végül 1669-ben szentelték fel. Egykor a Szent András templom oldalának támaszkodott. Azon a helyen áll, ahol Izidor és felesége élt.
 |
| A Szent András templom tornya |
 |
| A Szent András templom |
 |
| Egy motor az utcán |
Ezután elindultunk a Manzanares folyó felkeresésére, ami nem volt könnyű feladat, mivel a térkép nem jelölte, hogy a híd alatt kell elmenni, mi meg felette próbáltunk és sehogy sem ott lyukadtunk ki, ahol szerettünk volna. Nagy nehezen aztán rájöttünk, hogy le kell mennünk a híd alá.
 |
| Egy szökőkút a Manzanares folyó közelében |
Az irodalmi aranykor költőinek gúnyversei tették híressé a Segoviai hidat /Puente de Segovia/. Pedig a gúny tárgya nem is a 200 m hosszú, 30 m széles híd, hanem az alatta gyéren csörgedező Manzanares folyó volt. "Adjátok el a hidat, vagy vegyetek hozzá egy folyót!" - tanácsolta Lope de Vega. Az 1584-ben épített Segoviai híd volt Madrid első kőhídja. Az 1960-as kiépítése és megerősítése folytán sokat veszített eredeti harmóniájából.
 |
| A Manzanares folyó és Segoviai híd |
 |
| Egy gát a Manzanares folyón |
 |
| Segoviai híd |
A folyó közelében találtunk egy jó kis szabadtéri bárt, ahol leültünk egy kicsit sangriázni.
 |
| Sangriázás |
 |
| Sangria |
Már sötétedett, amikor elindultunk vissza a szállásra, viszont nagyon szép képeket sikerült készítenünk a környékről félhomályban.
 |
| A folyó és mögötte a város fényei |
 |
| La Catedral de Almudena |
 |
| A Királyi Palota |
 |
| Spanyolország épülete és Madrid tornya |
 |
| A Puerta de Toledo kivilágítva |
Ismét egy kellemes napot töltöttünk el Madridban. A szállásra menet még bementünk az egyik kínai boltba és vettünk egy üveg sangriát, amit még lefekvés előtt elkortyolgattunk. Elvileg Spanyolországban ha jól tudom este 10 után tilos alkoholt árulni, de pult alól simán adtak nekünk.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése