2016/06/23-2016/07/02
Nyaralás Andalúziában
6. nap
Kirándulás Rondába
A mai nap Ronda városába kirándultunk. Ismét korán kellett kelnünk, 8 óra körül indult a vonat, ezúttal azzal utaztunk. A spanyol vonatok elég kényelmesek, vannak benne 4-es ülések, az ülések között egy asztallal. Igazán jó volt így utazni. Az ablakból ismét fotóztunk, már amennyire sikerült. Az El Chorro-ban lévő megállóban szinte majdnem mindenki leszállt, hirtelen azt hittük már Rondában vagyunk, pedig még csak fél úton. Nem értettük hova megy az a sok ember egy olyan helyre, amiről még sose hallottam. Aztán ahogy elindult tovább a vonat, láttuk, hogy van egy túraösvény a sziklákba építve. Szóval az a sok ember erre a túrára ment. Nagyon félelmetesnek tűnt a vonatból, hiszen a gyalogút magasan a sziklákon húzódott. Viszont egyben biztos voltam: ezt egyszer látnom kell!
 |
| A vonatból fotózva |
 |
| A vonatból fotózva |
Kicsivel több, mint másfél óra alatt értünk Rondába. Google térkép alapján próbáltuk beazonosítani hol is vagyunk éppen és merre van a belváros, aztán elindultunk az egyik irányba, de inkább csak találomra.
 |
| Ronda vasútállomása |
Nem túlzás kijelenteni, Ronda lélegzetelállító fekvésű városa Spanyolország egyik legérdekesebb, lenyűgözően szép települése. Passuth László "Örök Hispánia" c. könyvében azt írja: "Ronda a Serraníának nevezett sziklás felföld csúcsán fekszik, 750 m magasban, szakadékos, félelmes tájék sarkantyúján. Ezt a sziklafészket a hajdaniak csak azért építhették, hogy ily félelmes elhagyatottságban megvédhessék puszta bőrüket. Ma több, mint harmincezer lélek lakja a százhatvan méter mély szakadéktól, a Tajo de Rondától kettészelt várost, mely ma nagyon is irgalmas célokat szolgál: Spanyolország legismertebb klimatikus gyógyhelye. Nemrég állították fel Rondában Rainer María Rilkének szobrát; a nagy német költő sokáig élt itt, talán egészsége is így kívánta: nagyon kedvesen emlékezik meg a rondaiakról."
A fennsík déli csücskén a rómaiak alapították meg Arundát, ennek helyén épül ki az óváros, ettől délre, az alacsonyabban lévő szinten a Szent-Ferenc negyed, az 1485-ös reconquista után pedig a fennsík északi részén az Újváros. Az 1485-ös ostrom hadtörténeti érdekessége, hogy itt lőttek először vasgolyóval a spanyol tüzérek. Ismét Passuth Lászlót idézem: "...Évekig harcoltak a rondaiak a mórok ellen is, akik legyezőszerűen árasztották el hetek alatt Andalúziát. Hét és fél évszázaddal később a rondai mórok /vagy talán a mohamedánná vált ősök/ álltak ellen a spanyol felszabadítóknak. Amikor már úgyszólván egész Andalúzia keresztény kézre került - Ronda volt egyike az utolsó mór erősségeknek, melyeket Fredinánd király hasztalan ostromolt. Végül is hadicsellel vette be."
 |
| Szökőkút a Calle Cordobán |
 |
| A Calle Cordoba |
 |
| A Calle Cordoba sarka |
Találomra befordultunk egy utcába, csak reméltük, hogy a belváros felé megyünk, a Google térképen nem igazán tudtunk eligazodni.
Végül szerencsésen kilyukadtunk a belváros egyik terénél. A Megsegítés tere /Plaza del Socorro/ Ronda Újvárosában helyezkedik el. Ez a város egyik legjellemzőbb és legforgalmasabb tere, mely a Carrera Espinel utca felé nyílik, ami Ronda egyik legjelentősebb üzletközpontja. Mikor befejeződött a Függetlenségi háború a franciák ellen a teret majdnem teljes egészében restaurálni kellett és újraépíteni a körülötte lévő épületeket. A tér hangulatos sétálóutcával rendelkezik, fontos épületekkel, éttermekkel és teraszokkal, közepét szoborral és szökőkúttal díszítve.
 |
| Plaza del Socorro |
A tér közepén egy szökőkút található /Fuente de Hercules/, mely Herkulest ébrázolja két oroszlán társaságában.
 |
| Herkules szökőkútja |
A tér egyik oldalán a Megmentés temploma /Iglesia del Socorro/ ememelkedik, egy nagyon fontos templom, melyet a 20. században ápítettek egy primitív remetekápolna helyén. A két oldalán található egyforma harangtornyával tűnik ki.
 |
| Iglesia del Socorro |
A Bikaviadal Aréna /Plaza de Toros Real Maestranza de Caballería de Ronda/ arról nevezetes, hogy itt fejlődött ki a mai értelemben vett bikaviadal. Verzár István: Utazások Spanyolországban c. útikönyvében így ír erről: "1700-ban Rondában született Francisco Romero, aki a bikaviadalok szabályait rögzítette. Ő vezette be a matadorok számára a köpenyt /capa/ és a bikaingerlő vörös posztót /muleta/. Fia, Juan Romero alkalmazott először a matador támogatására /akkor még csak/ négy főből álló csapatot: két banderillerót és két picadort. Juan fia, Perdo Romero minden idők egyik legnagyobb matadora lett. Hosszú élete során 5600 bikát ölt meg. 77 éves korában létrehozta a Bikaviadorok iskoláját /Escuela de Tauromaquia/, amely a modern matadortechnika első számú oktatási fóruma... Ilyen hagyományok után nem meglepő, hogy Spanyolország legrégibb, ma is ép és eredeti arénája, a Plaza de Toros Rondában épült meg, 1785-ben. A Rondai Királyi Lovaglóklub építtette, elegáns főkapuja barokk stílusú; építészeti érdekességként is érdemes megnézni."
 |
| A Bikaviadal aréna előtt |
Az arénát belülről is megnéztük. Megvettük a jegyeket, majd elindultunk körbenézni. Nem volt vezető, mindenki ment amerre látott.
 |
| Bejárat a jegyirodába |
 |
| Bikakarám ajtaja |
Az arénában található egy nagy terem, ahol a lovasok gyakorolhatnak.
 |
| Egy régi ajtó |
 |
| Bikakarámok |
 |
| Bikaszarvak által összekarcolt karámajtó |
Az aréna neoklasszikus stílusban épült. Belső átmérője 66 méter, mellyel a világ legszélesebb arénája. A homokra lemehettünk, csodálkoztam is rajta, mert Madridban egyáltalán nem engedték. Én ezt ki is használtam, volt nálam egy szatyor, gyűjtöttem bele egy kis homokot emlékbe. Próbáltam diszkréten csinálni, hogy ne vegyék észre, nem akartam, hogy rámszóljanak, mert nem szívesen öntöttem volna vissza az összegyűjtött anyagot, de szerencsére senkit nem érdekelt, hogy én mit csinálok.
Ebben az arénában forgatták Madonna híres Take a Bow című klipjét 1994-ben.
Az arénában található egy múzeum is, sajnos csak utólag tudtam meg. Nem tudom hova rejthették, de mi azt hittük az egész arénát bejártuk. Akkor ezek szerint mégsem, mert a múzeummal nem találkoztunk...
Miután kijöttünk, körbenéztünk még az aréna körül és jól tettük, mert találtunk még két torreádor szobrot.
 |
| Az aréna előtt |
Cayetano Ordóñez y Aguilera, másnéven „Niño de la Palma” spanyol bikaviador volt, 1904. január 4-én született Rondában, és 1961. október 30-án halt meg Madridban. Apjának volt egy "La Palma" nevű cipőboltja Rondában, innen származik a beceneve /a La Palma-i gyerek/. 1922-ben debutált Ceutában, egy olyan ruhában, melyet egy rajongója fizetett, mivel előtte már fellépett amatőrként, így lassacskán kezdett elterjedni a neve. Az ő idejében az egyik legjobb volt. A rondai aréna előtt neki tisztelegnek ezzel a szoborral:
 |
| Cayetano Ordóñez szobra |
Antonio Ordóñez Araujo 1932-ben született Rondában és 1998-ban halt meg Sevillában. Cayetano Ordóñez Aguilera fia. Antonio hasonló sikereket ért el, mint apja, ő volt az, aki Hemingway-t isnspirálta, akivel emlékezetes barátságot is kötött. Rákban halt meg. Az alábbi szoborral rá emlékeznek:
 |
| Antonio Ordóñez |
 |
| Antonio Ordóñez |
Tovább folytattuk sétánkat a városban a Plaza España felé.
A város közpoti tere a Plaza de España. Az Újvárosban található, a Virgen de la Paz utca déli végén. Tulajdoképpen erről a térről lépünk be az óvárosba, másik oldalán pedig az Újvárosba. A téren egy emlékmű is található, a Rondában született Antonio de los Ríos Rosas spanyol jogász és politikus mellszobra.
 |
| Plaza de España |
Az Új híd /Puente Nuevo Mesón/ a legkeskenyebb részen íveli át a szurdokot. 1751-1768 között készült. Csak azért nevezik újnak, mert a szakadékon átívelő két római-arab híd után épült. Szédítő látvány innen letekinteni a mélybe. Talán ez okozta a tervező, José Martín de Aldehuela vesztét is, aki az építkezés ellenőrzése közben a mélybe zuhant és szörnyethalt. A barokk műemlék pillérei között Aldehuela tágas termet alakított ki, amely eredetileg börtön volt, most pedig luxusétterem.
 |
| Az Új híd |
 |
| Alul a Guadalevin folyó |
A Régi híd /Puente Viejo/ 1616-ban készült. Sok éven keresztül ez volt az egyetlen bejárat Ronda városába.
 |
| A Régi híd |
Lara Múzeum
A Lara Múzeum történelmi fegyverek, órák, tudományos eszközök és boszorkánysággal kapcsolatos tárgyak magángyűjteménye. A belépő egyáltalán nem drága, ha jól emlékszem 4 euró/fő, így bementünk és nem bántuk meg. A múzeumban a különböző termekben különöző témájú kiállításokat tekinthetünk meg.
 |
| A Lara Múzeum bejárata |
 |
| A Lara Múzeum bejárata |
Az Órák termében 18 és 19. századi kiállítást láthattunk, főleg órákról, de van itt sok más dolog is.
A fegyverek terme egy hatalmas belső téren helyezkedik el, ahol szintén 18. és 19. századból származó darabokat láttunk. Itt viaszbábukkal is fokozzák a látnivalót. Talán ez a múzeum leglátványosabb része.
A Romantikus termet különböző porcelán szobrok díszítik.
A Mozi és a fotótermet a filmvászonnak szentelték. Itt több bikaviadallal kapcsolatos képeket is láthatunk.
Leopoldo de Alpandeire, ismertebb nevén Fray Leopoldo kapucinus szerzetes volt, akit az egyház 2010-ben boldoggá avatott. Itt az ő kápolnáját láthatjuk.
A múzeum legérdekesebb része kétségkívül a Szent inkvizicióval és a boszorkánysággal kapcsolatos kiállítás volt.
A legtöbb helyen bábukkal szimbolizálták hogyan használtak egy-egy eszközt az inkvizíció során vagy milyen próbáknak vetették alá a foglyokat.
 |
| Régi rulett asztal |
Volt egy terem, melyet a bikaviadalnak és a flamenconak szenteltek, régi plakátokkal, bikafejjel a falon és torreádori öltözékekkel.
 |
| Szöges szék |
 |
| Kalitka |
 |
| Nyaktiló |
 |
| Vas szűz |
 |
| Megszégyenítő hordó |
 |
| Inkvizíció |
Boszorkánysággal kapcsolatos kiállítás:
A farkasember legendája az emberiség egyik legősibb és legismertebb mítosza. A vérfarkasokról szóló, alakváltó történeteket megtaláljuk mindenhol, ahol a világon írott történelem létezik. Elemeiben a sámánizmusra hajlik vissza. Olyan területeken is találkozni párhuzamaival, ahol nem élnek farkasok (Brazíliában jaguárember, Japánban rókaember). A lükantrópia átka sok korabeli tudós szerint az isteni büntetés egy formája volt.
 |
| Farkasember |
 |
| Sellő |
 |
| Sellő |
A múzeum után folytattuk sétánkat a városban. Az Óváros meredek, kövekkel kirakott, kanyargós utcái lépten-nyomon az arab-mór emlékeket őrző Andalúziát idézik. Fehér, ablakrácsos házak, címeres kapuk, hangulatos patiók és sok kilátó csábít a csatangolásra. A meredek sziklafalba vágott lépcsőket látva nem csodálkozunk azon, hogy Ronda lakói közül oly sok bátor katona, felfedező és vakmerő csempész került ki.
 |
| Hátul, középen a Nagyboldogasszony-templom |
Az Arab minaret /Minarete Arabe/ a szirt keleti oldalán emelkedik a város fölé. Valaha innen hívta imára a müezzin a híveket Rondában.
 |
| Arab minaret |
A Plaza de la Duquesa de Parcent téren álló Nagyboldogasszony-templom /Iglesia de Santa María la Mayor/ a város műemlékei közül a szó szoros értelmében is kiemelkedik. Egy mecsetre épült 1485-ben, gótikus stílusban, a mecset elődje pedig - szokás szerint - egy kora keresztény templom volt. Háromemeletes harangtornyát a minaretből alakították ki. Szintenként mutatja a mudéjar, a gótikus és a reneszénsz stílus kifejlődését.
 |
| Nagyboldogasszony-templom |
 |
| Plaza de la Duquesa de Parcent |
A Városháza /Ayuntamiento/ épületében helyezték el az idegenforgalmi hivatalt is.
 |
| Városháza |
A falak a város védelmét szolgálták, kapui pedig a településre való belépést. A kapuk közül kiemelhetjük a Cijara kaput, a Almocábar kapu, a Kerezstény kaput és a Szél kaput.
Érdemes megnézni a 12-13. századi fürdőegyütest is, az Arab fürdőket, ahova a városfal mellett vezet egy földút. Nekünk sajnos erre már nem jutott idő.
 |
| Városfal |
 |
| A házak mögött a Szentlélek templom magasodik |
A Mór királyi vár, az Alcazaba a szikla csúcsára támaszkodik. A franciák 1808-ban lerombolták. Helyreállítása még nem fejeződött be.
 |
| Alcazaba |
 |
| Almocábar kapu |
 |
| A falakon túl... |
A Plaza Rueda Alameda aszfaltos tere az Almocabar kapuval szemben található. A tér belsejében egy szökőkút áll, amely a Szentlélek templomának /Iglesia del Espiritu Santo/ 500. évfordulóját ünnepli. A környéken számos népszerű étterem és tapas bár található.
 |
| Plaza Rueda Alameda |
A Szentlélek templom /Iglesia de Espiritu Santo/ az Alcazaba alatt a város visszafoglalásának emlékét örökíti meg. A Katolikus Királyok alapították a XV. század végén.
 |
| Szentlélek templom |
A vonatunk 6 óra környékén indult vissza, úgyhogy ideje volt visszasétálni az állomásra. Viszont Ronda nagyon jó választás volt, nem bántuk meg.
Málagában nem messze a vonatállomástól, a Misericordia híd környékén még lőttem két fotót. Az alábbi emlékmű mellett elvileg már elmentünk párszor, de még sose figyeltem, hogy egy férfi feje van belőle kifaragva. Sajnos nem tudom kit ábrázol, nem találtam róla semmit.
 |
| A Guadalmedina folyó |
Kapcsolódó bejegyzések:
Spanyolország - Andalúzia 1. rész - Málaga
Spanyolország - Andalúzia 2. rész - Málaga
Spanyolország - Andalúzia 3. rész - Granada
Spanyolország - Andalúzia 4. rész - Ronda
Spanyolország - Andalúzia 5. rész - Málaga
Spanyolország - Andalúzia 6. rész - Málaga
Spanyolország - Andalúzia 7. rész - Málaga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése