Földünk szépségei: Spanyolország - Andalúzia 5. rész

2016/06/23-2016/07/02

Nyaralás Andalúziában

7. nap

Csavargás Malagában erre-arra

Reggel azzal kezdtük a napot, hogy kerestünk egy helyet, ahol kinyomtathatjuk a repülőjegyeket hazafelé, ugyanis vészesen közelgett a hazaút napja. A Google ezúttal is a barátom volt, az egyetemet javasolta nekem, hogy ott lehet nyomtatni. Elindultunk hát az egyetem felé.

Nagy nehezen meg is találtuk, de nem volt egyszerű eligazodni benne. A portán elmondtuk mit szeretnénk, az útbaigazított minket, de valahogy félreértettük, mert amerre mondta, arra nem találtunk semmilyen helyet, ahol nyomtatni lehetne. Végül nagy nehezen megtaláltuk, nem az épületben volt, hanem az épület mögött volt egy kis helyiség és ott végezték a nyomtatást. Oldalanként kellett érte egy csekély összeget fizetni, de csak pár centet.

Már kézben a repjegy

Később elmentünk megnézni tüzetesebben a bikaviadal aréna környékét, majd felkutattuk a közelben lévő strandokat. Nem fürdés céljávól, most csak sétálni akartunk.

A Három Grácia kút /Fuente de las Tres Gracias/ mellett már többször elmentünk, de még csak most sikerült róla olyan képet csinálnom, amin látszik is valami. Mivel egy körforgalom közepén található, sajnos nem nagyon tudtunk közelebb menni hozzá.

Az öntöttvasból épült José María Sánchez mérnök munkája a 19. században települt az Alameda Principal-on, majd többszöri áthelyezés után került mostani helyére, a La Malagueta szomszédságába. A szökőkút három testből és két csészéből áll, amelyből három márványból készült klasszikus női alak emelkedik ki. A női alakok tunikát viselnek, kezükben mezőgazdasági szerszámokat tartanak, egy lapát és egy bőségszaru, mint a termékenység allegóriája, a nimfák pedig az édesvizek őrzője. A talapzat háromszög alakú, melyen néhány fiú látható, hattyúkon és virágfüzéreken ülve.

Három Grácia kút

A La Malagueta bikaviadal aréna /Plaza de Toros de la Malagueta/ nevét arról a zónáról kapta, melyben található, Sajnos jelenleg már csak a Nagyhéten és az augusztusi vásár idején használják, ezért 2017-ben munkálatok kezdődtek, hogy beiktassanak ide egy kongresszusi termet, kiállítóteret, valamint egy éttermet és egy boltot, ezzel kulturális központtá alakítva, de ugyanakkor tiszteletben tartva eredeti funkcióját, tehát továbbra is alkalmas lesz bikaviadalok rendezésére. Az átalakítás azért is fontos, mivel az aréna állapota erősen romlik, ezért felújítási folyamatokat igényel, de a városnak ez nem éri meg, ha csak évente néhány nap van használatban.

A La Malagueta bikaviadal aréna

Az arénát 1874-ben építette Joaquín Rucoba, 1876. június 11-én tartották benne az első viadalt, Murube bikáival és Rafael Molina "Lagartijo", Antonio Carmona y Luque "El Gordito", y Manuel Rodríguez "Desperdicios" torreádorok szereplésével.

A neomudéjar stílusban épült, tizenhatszögű aréna 52 méter átmérőjű és 4 karámmal, 10 istállóval, karámmal a lovak számára, torreádor teremmel, betegszobával, stb. rendelkezik. Az egyik melléképületében található a Antonio Ordóñez bikaviadal múzeum. Ronda és Sevilla után Málaga őrzi a legrégibb, legtisztább bikaviadal hagyományokat.

Az aréna egy része fallal van körbevéve, melyen bikaviadal jelenetek láthatók, egészen a kezdetektől, amikor még a bikaugrás művészetét is gyakorolták. Sajnos a fal mögé nem lehetett bemenni, így csak az aréna egy részét lehet körbejárni. Én nagyon hiányoltam a szobrokat, egy ilyen híres aréna előtt azért illő lett volna szobrot állítani.

Szerettünk volna bemenni, de sajnos nem volt nyitva a látogatók számára.

Ezután a La Malagueta strand felé vettük az irányt, ott elfordultunk balra és a Paseo Marítimo Pablo Ruiz Picasso sétálóutca mentén messzire elmentünk, több strand mellett is elhaladva.

A Malagueta strand felé

La Malagueta strand

Sétálóutca

Megnéztük a T alakú hullámtürőt /Espigón de la T/, mely még a Malaguetán található.

T alakú hullámtörő

Megérkeztünk a Playa dela Caletára, mely szintén népszerű strand Malagában. 2018-ban "Q" minősítést kapott, mely jó minőségű strandot jelent. A homok itt kissé sötétebb színű és az 1 km hosszan elterülő strandon a hullámok általában mérsékeltek, a pálmafás területei pedig természetes árnyékot biztosítanak.

A La Caleta strand

Picasso étterem

A Playa de la Caleta után köves partszakasz következett, ezek a helyek már nem voltak alkalmasak strandolásra.

Az El Balneario vagy másnéven Baños del Carmen mindig is fontos szerepet játszott Málaga történelmében, hiszen itt nyitották meg 1918. július 16-án a város első nyilvános fürdőjét, ami már koedukált volt. Ez forradalmi lépésnek számított abban az időben.

Már többen szerették volna megszerezni és átépíteni ezt a különleges helyet, de a malagaiak foggal-körömmel harcoltak a változás ellen. Ugyan kicsit már ütött-kopott, de jókat lehet itt sétálni vagy akár beülni egy étterembe és megvacsorázni.

A strand nem túl nagy – 550 méter hosszú és 15 méter széles; elsősorban az egyetemisták és a helyi fiatalok látogatják. Nem családosoknak való, mert elég mély a víz errefele. Monokinizni is szoktak itt. Sokan kiülnek a parta egy pohár ital kíséretében és megnézik a naplementét. Népszerű étterem a parton a Natural & Mente, ahol fenséges marokkói ételeket kóstolhatunk meg.

Baños del Carmen

A Baños del Carmen bejárata

A Playa de Pedregalejo Malaga egyik legjobb strandja. Imádják a helyiek is, tiszta, barátságos és igazi spanyol hangulatot áraszt. Számos nyelviskola a közelben található, így sok külföldi fiatallal is találkozhatunk a strandon. Emellett kitűnő éttermek és bárok sorakoznak a parton. A strand 1,2 km hosszú és 20 méter széles.

Éjjel is nyüzsög a part, mert sok szórakozóhely található a közelben. Különösen hétfő este éled fel a környék, mert ekkor van a “lányok éjszakája” a klubokban.

Playa de Pedregalejo

A nagy melegben ideje volt innunk valamit, úgyhogy betértünk a szimpatikusnak tűnő La Machina vendéglőbe, ahol kértünk egy kancsó sangriát. Nagyon finom volt, a nagy melegben kicsit éreztük is a hatását.

La Machina

Kicsivel odébb megláttunk egy fagyizót, ahol csábító fagylaltkoktélokat árultak. Ezt is megkóstoltuk.

Ugye, hogy nem néz ki rosszul?

Kicsit még továbbmentünk, de hamarosan visszafordultunk, Tovább is voltak még strandok, de nem akartunk már messzebbre menni, mert jó 3-4 km volt már mögöttünk és még vissza is kellett mennünk.

Visszafelé sokkal hosszabbnak tűnt az út, de talán azért mert mivel már láttuk, nem kötött le annyira a táj, mint odafelé. Viszont a La Caleta strandnál is megálltunk egy kis sangriázásra. Ez már nem volt annyira finom, mint a másik helyen, de meg lehetett inni. Az viszont testszett, hogy hátul ki lehetett ülni kintre, mely rész a tengerpartra nézett.

Ismét a La Caleta strand

Sangriázás

Ezt már nem tudom hol fotóztuk

Gibralfaro kilátó

/Mirador de Gibralfaro/

A hosszú séta után még felmentünk Gibralfaro várához, be is akartunk menni, de sajnos már nem volt nyitva. Így csak felsétáltunk a várig a hosszú meredek lépcsősoron és vissza. Viszont a kilátás csodálatos volt. Egészen a kikötőig el lehet látni. Íme képekben:

A körforgalom és környéke

A kikötő

A Három grácia kút

Bikaviadal aréna

Az aréna és a kikötő

A katedrális

Este lementünk a kikötőhöz és megnéztük a világítótornyot és környékét.

A Kikötő

Málaga világítótornya, a La Farola Joaquín María Pery y Guzmán mérnök munkája, melynek építése 1817-ben fejeződött be. A móló végét és a kikötő bejáratát jelzi. Málaga világítótornya a város egyik szimbóluma és róla kapta a nevét az a sétány is, ahol található.