2018/11/13-2018/11/22.
Tenerife
5. nap
Városnézés
A Barranco del Infierno túrát ma sem tudtuk megcsinálni, mikor reggel felkeltem és láttam, hogy nagyon rossz idő van, éjszaka esett az eső és most is esőre állt, sejtettem, hogy ma se lesz túra. 8 órakor felmentem a weboldalukra és már ki is volt írva, hogy a mai nap is zárva tart. Ismét kérhettük a visszatérítést vagy egy másik dátumra való áttételt. Áttetettük 20-ára, de úgy voltunk vele, hogy ha akkor sem lesz jó, hagyjuk a fenébe, főleg, hogy utána már csak 1 teljes napunk lesz hátra a nyaralásból.
Nem volt könnyű eldönteni mit csináljunk a mai nap, ugyanis elkezdett esni az eső és egész napra ilyen időt mondott. Elkezdtem nagyban nézegetni hol van olyan rész a szigeten, ahol nem esik, de nem igazán találtam. Elmentünk Aronába, ahonnét a Barranco del Infierno túra is indult volna, hogy akkor majd ott várost nézünk, de mire odaértünk iszonyatosan esett és nem volt kedvünk elázni, ezért elindultunk arra, amerre kissé tisztább volt az ég. Mikor Los Cristianos környékére értünk pl. nem esett, úgy döntöttünk, akkor megnézzük azt.
Los Cristianos
A Los Cristianos nem csak azért Tenerife egyik legnépszerűbb üdülővárosa, mert nagyszerű strandokkal rendelkezik, hanem mert innét indulnak La Gomera, El Hierro és La Palma szigetére is a kompok. 4 stranddal rendelkezik, ebből kettő arany szinű homokkal terített /Los Cristianos és Las Vistas/, kettő eredeti, fekete homokos /Los Tarajales és az El Callao/.
Leparkoltuk az autót egy mellékutcában a tengerpart közelében, és lesétáltunk a Playa de los Cristianos-ra.
Leparkoltuk az autót egy mellékutcában a tengerpart közelében, és lesétáltunk a Playa de los Cristianos-ra.
Los Cristianos városa a 19. században kezdett fejlődésnek indulni, amikor eltűntek a korábbi kalózok általi fenyegetések. Természetes kikötője Tenerife déli részének export/import központja lett. 1909-ben megépítették az első dokkot, mely nagyobb kapacitást tett lehetővé. A mezőgazdaság viszont nem indult fejlődésnek egészen addig, amíg Vilaflorból nem vezettek vizet a városba, mely után viszont hamarosan megjelentek a paradicsom és banánültetvények. A második világháború idején három kis erődöt építettek Los Cristianos tengerparti vonalában egy lehetséges angol invázió elleni védelmi célokból.
A Los Cristianos strand közelében egymás mellett sorakoznak a bárok, éttermek, fagyizók. Törtnénelmi épületeket ne keressünk errefelé, mert nem fogunk találni, ez egy tipikus nyaralóövezet.
 |
| Éttermek a Playa de los Cristianos közelében |
 |
| Padsorok végig a sétálóúton |
A Los Cristianos strandról nagyon szép kilátás nyílik a város mellett lévő hegyekre. A homok finom porszemcséje miatt nagyon kellemes, de a kikötő közelsége picit zavaró lehet.
 |
| Playa de los Cristianos |
Reggel 10 óra előtt járt az idő, a strandon szinte egy lélek sem volt, mely a kora reggeli óráknak és a rossz időnek volt betudható, bár még nem esett, de igencsak gyülekeztek felettünk az esőfellegek.
 |
| Playa de los Cristianos és mellette a kikötő |
Hamarosan itt is elkezdett esni az eső, úgyhogy bevonultunk egy kis nasira az egyik fagyizó terasszal ellátott, esővédett helyére és rendeltünk egy fagylaltkoktél, amely így nézett ki:
Szerencsére az eső hamar elállt, nem kellett túl sokáig ücsörögnünk a fagyizóban és újra kimehettünk folytatni a városnézést.
 |
| A kikötő a strand mellett |
Beljebb is szétnéztünk a városban a sétálóút mentén, de csak üzleteket találtunk, semmi érdekes dolog. Az egyik ajándékboltban szétnéztünk, vettünk pár hűtőmágnest, majd kerestünk egy lócát a sétálóúton és leültünk megreggelizni a szállásunkon csomagolt szendvicsekből. Utána pedig visszasétáltunk a parkolóba és elindultunk Tenerife egyik legszebb városa, Candelaria felé.
Candelaria Tenerife egyik legszebb városa. Szent Candelaria a Kanári szigetek védőszentje, a város neve ebből a vallási arculatból ered. A partján rengeteg kisebb strand húzódik, valamint egy halászkikötő is. A város híres katolikus zarándokhely.
Candelaria egyik híres látvánivalója a tengerpart melletti fő téren álló 9 guancho szobor. A guanchók voltak a Kanári szigetek első őslakosai, mely nép mára már kihalt és ősi kultúrájuk sem maradt fenn. Nagy részük a spanyol gyarmatosítókkal vívott harc során esett el, mások betegségek áldozatai lettek. Candelaria ezekkel a szobrokkal állított nekik emléket.
 |
| A 9 guancho szobor |
Alonso Fernandez de Lugo 1494-ben kezdte el Tenerife gyarmatosítását, ekkor a sziget 9 mencey /guancho király/ között volt felosztva. Ők voltak a legmagasabb polgári, vallási és katonai hatalom abban a régióban, amelyben uralkodtak.
Tegueste - Tegueste királya
Ez a királyság a jelenlegi Tegueste és a San Cristóbal de La Laguna nagy részét foglalta magába. A királya, aki felvette az uralkodó régiója nevét, hevesen ellenezte a kasztíliai inváziót, és részt vett a La Laguna-i csatában.
 |
| Tegueste |
 |
| Tegueste |
Romen - Daute királya
A Daute királyság a XV. században Buenavista del Norte, Los Silos és Garachico egy részét birtokolta. Romen az egyik olyan mencey volt, aki a hódítás alatt szembeszállt a megszállók hadseregével.
 |
| Romen |
 |
| Romen |
Pelinor - Adeje királya
A hódítás elején a Pelinor mencey egyezséget kötött Alonso Fernández de Lugo-val, amelyért később Mascában és Santiago del Teide-ben földet kapott. Birodalma 180 km2-t foglalt magába, a jelenlegi Adeje, Guía de Isora, Santiago del Teide és Arona egy részén.
 |
| Pelinor |
 |
| Pelinor |
Pelicar, Icod királya
Icod királysága a La Guancha, az Icod de los Vinos és az El Tanque jelenlegi településeit, valamint Garachico egy részét foglalta el. Pelicar vezetése alatt a háborúban is részt vettek, amíg 1496-ban meg nem adták magukat a Victoria de Acentejo-i csata után.
 |
| Pelicar |
 |
| Pelicar |
Beneharo, Anaga királya
Beneharo az Alonso Fernández de Lugo-val kötött egyezmény következtében semleges maradt Tenerife meghódításának idején. Földjei az Anaga-hegység nagy részét foglalta el.
 |
| Beneharo |
 |
| Beneharo |
Bencomo, Taoro királya
A hódítás idején a Taoro-i királyságot Bencomo irányította. Területéről, amely Villa de La Orotava-t, La Victoria de Acentejo-t, Santa Ursulát, Puerto de la Cruz-t, Los Realejos-t és San Juan de la Rambla-t foglalta magába, vezette az őslakos erőket, amelyek ellenezték a kasztíliai inváziót. Ekkor érdemelte ki a "Nagy Király" becenevet is. A La Laguna-i csata során halt meg, Alonso Fernández de Lugo csapatai ellen. Fia, Bentor követte őt a trónon, akinek tragikus története illusztrálta, hogy a guanchók számára milyen végzetet jelent a hódítás. Amikor a spanyolok a Victoria de Acentejo-i csatában legyőzték, a Tigaiga szakadékába vetették Los Realejos-ban. Jelenleg az El Lance kilátóban található szobor emlékezik meg róla. Bencomo lánya, Dácil hercegnő szerelmes lett a spanyol Fernán García del Castillo kapitányba, akivel össze is házasodott. Miután egy guanchó elárulta őt, hogy egyedül találkozgat a kasztíliaival, Bencomo arra ítélte a saját lányát, hogy befalazva haljon meg. Azonban Dácil felszabadította magát, amikor bebizonyította, hogy a találkozóikon tanúk is voltak, ezután házasságot kötöttek, és a keresztelő után Mencías del Castillo /a vár királynője/ néven vált ismertté.
 |
| Bencomo |
 |
| Bencomo |
Añaterve, Güímar királya
Añaterve volt az első király, aki a Kanári szigetek kormányzóján, Pedro de Vera-n keresztül megállapodott a hódítókkal. Területe a jelenlegi El Rosario, Candelaria, Arafo és Güímar településeit foglalta magába, valamint Santa Cruz de Tenerife és a La Laguna egy részét.
 |
| Añaterve |
 |
| Añaterve |
 |
| Añaterve |
Adjona, Abona királya
A régió, amelyen Adjona uralkodott, az Abonára kiterjedt terület volt, Tenerife déli részén. Ma a területet Fasnia, Arico, Granadilla de Abona, San Miguel és Vilaflor városai foglalják el, kb. 420 km2-es területtel. Adjona volt az egyik, aki egyezséget kötött Alonso Fernández de Lugo-val az első partraszálláskor.
 |
| Adjona |
 |
| Adjona |
Acaymo, Tacoronte királya
Acaymo a Tacoronte területét uralta, Tenerife északi részén, amely ma Tacoronte, La Matanza de Acentejo és El Sauzal településeit foglalja magába. Antonio de Viana történész szerint Acaymo harcban állt Bencomóval, de békét kötöttek még a hódítók érkezése előtt.
 |
| Acaymo |
 |
| Acaymo |
A Candelariai Miasszonyunk-bazilika /Basílica y Real Santuario Mariano de Nuestra Señora de la Candelaria/ a Kanári szigetek legfőbb katolikus szentélye és ugyanazon a téren áll, amin a királyszobrok is. A templomban található a Kanári-szigetek védőszentje, Candelariai Miasszonyunk szobra. Annak ellenére, hogy nem túl régi, 1949 és 1959 között épült, rendkívüli népszerűségnek örvend és Candelaria egyik legfőbb látványossága. Ez Spanyolország egyik legnagyobb temploma is.
 |
| Candelariai Miasszonyunk-bazilika |
A bazilikába bementünk, de sajnos bent nem lehetett fotózni. A belseje olyan, mint a többi templom, semmi különlegesség, hamar ki is mentünk és inkább elsétáltunk a part mellett található sziklába épült templom felé.
A tengerpart szélén található hatalmas köveken rákok pihengettek. Némelyikről sikerült egész közeli képet csinálnunk. Szép színesek voltak.
Az Achbinico barlang /Cueva de Achbinico/ vagy más néven San Blas, egy keresztény szentély. Nagy történelmi és régészeti jelentőséggel bír, mert ez az a hely, ahol a gunacsók a Candelaria-i Szűz Mária képét tisztelték az európai hódítás előtt, majd felépült itt a Güímar-völgy első keresztény temploma a 15. század végén. Tehát ez a hely az ősi és a keresztény kultúra találkozási pontja is.
 |
| A San Blas templom |
A szentély a San Blas sétány végén található, a Candelaria bazilika hátsó részén és a La Magdalena tengerparti szikla alatt. A barlang, mely az épülethez csatlakozik, hosszú és mély, kelet felé néz.
A kápolna belsejében egy kis faragott polcon San Blas de Sebaste püspök apró szobra található. A főoltárban egy talapzatra a Candelaria-i Szűz eredeti szobrának egy másolatát helyezték el, amelyet Felipe Fernández García püspök is megáldott. A templom érdekes látvány volt belülről, kívülről nem is gondoltuk volna, hogy a belseje egy sziklás barlangot rejt.
 |
| San Blas de Sebaste |
 |
| San Blas de Sebaste |
 |
| A Candelaria-i Szűz szobra |
 |
| A Candelaria-i Szűz szobra |
 |
| A Candelaria-i Szűz szobra |
A barlangot már a 6. században is használták az őslakosok, valószínáleg a szarvasmarhák fejésére.
 |
| A templom belülről |
A templom mellett található a Teve barlang /Cueva de los Camellos/, mely istállóként szolgált a tevék számára, amelyeket a régi időkben a Candelariába való áruk szállítására használtak. Azonban egyes tudósok szerint sem ezt, sem a mellette lévő barlangot nem használták istállóként, mivel a téli időkben a tenger vize gyakran elárasztotta ezeket a barlangokat.
 |
| Teve barlang |
 |
| Kilátás a teve barlangból |
Ma a barlangban galambok élnek, és a szagról ítélve, ami a barlang belsejében terjed, az emberek gyakran használják arra, hogy könnyítsenek magukon.
Visszasétáltunk a part mentén a bazilikához, majd az azzal szemben található lépcsőn felmentünk, hogy megnézzük milyen a kilátás a magasabban fekvő utcákról.
A bazilika egyik bejárata előtt található a Zarándokok Kútja /Fuente de los Pelegrinos/, mely Alfredo Reyes Darias munkája. Mögötte egy nagy mozaik látható, mely Szent Candelariát ábrázolja egyik csodatétele során. A szökőkút szélét zarándokkagyló formájú sorozat alkotja, 7 befelé néző delfinnel.
 |
| Zarándokok kútja |
 |
| Delfinek a kút szélén |
 |
| A lépcső a bazilikával szemben |
 |
| Lenézve a bazilika előtti térre |
 |
| A bazilika a lépcső tetejéről |
Nagyon hangulatos volt sétálgatni a bazilika feletti utcákban, mely Candelaria óvárosa, ahol bájos kis terek és szűk utcácskák kerültek az utunkba.
 |
| Szent Anna tér |
A Szent Anna Parókia /Parroquia de Santa Ana/ a Szent Anna kerületben /Barrio de Santa Ana/ található. A templomot 1575-ben alapították, mely után több módosításon és nagyobbításon ment keresztül.
 |
| Szent Anna Parókia |
 |
| Szent Anna Parókia |
A Szent Anna téren érdekes virágokra figyeltünk fel, amik piros és sárga színben pompáztak, még sosem láttam ilyen virágot előtte.
Az egyik utcáról lenézve nagyon szép kilátás nyílt a katedrálisra és az előtte lévő térre, valamint a környező házakra:
Végül a sétálóutcán kötöttünk ki, ahol benéztünk 1-2 ajándékboltba is.
Elkezdett szemerkélni az eső, ami szerencsére nem tartott sokáig. Még a boltból kinéző boci is kapott egy esernyőt, nehogy megázzon.
Egy zöldséges előtt nagyon ötletesen egy banán volt kihelyezve, rajta egy majommal, a talapzaton pedig egy beinvitáló kis irománnyal.
Odafelé út közben láttunk egy körforgalmat, ahova ki volt írva a város neve, odáig felsétáltunk, mert ezek a városnév kiírások mindenhol nagyon tetszenek, gondoltuk, egy fotót ez is megér:
Ezután visszasétáltunk az autóhoz. Ott várt egy kis meglepetés, amire nem számítottunk: egy parkolási bírság. Bár, ezt már csak Santa Cruz de Tenerife felé haladva, egy McDonalds parkolójában vettük észre, amikor megálltunk enni. Nagyon mérgesek voltunk, nem tudtuk, hogy ott nem szabad parkolni, a többi autó is ott parkolt. Igaz, mire visszamentünk, már csak a miénk volt ott. A többiek biztos tudták mikor kell elhúzni a csíkot. Nem volt mit tenni, ezt mostmár muszáj volt kifizetni, ha idejében fizetjük, a felét elengedik, így csak 40 euró volt. Ezek után jobban figyeltünk hogy hova parkolunk, de megbeszéltük, hogy nem hagyjuk, hogy ez a kis negatívum elrontsa a nyaralásunkat.
Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és a Kanári-szigetek második fővárosa. A város meghatározó nevezetessége a kikötő, amely egyike az Atlanti-óceán legnagyobb kikötőinek. A város mai területe a guanchók idején az Anaga királysághoz tartozott. Amikor Spanyolország és Portugália a tordesillasi szerződésben felosztotta a világot, a Kanári szigetek a spanyolokhoz kerültek, de előbb meg kellett azt hódítani. Amikor a spanyolok először partra szálltak, Alonso Fernández de Lugo 1494-ben egy fakeresztet állított fel, majd itt épült az Añazo erőd, de a szigetet csak a második partraszállás alkalmával sikerült elfoglalni. Ma a város a Las Teresitas strandnak köszönhetően népszerű üdülőhely, ahova a Szaharából importálták a homokot.
A parkolással igencsak meggyűlt a bajunk, egyébként az egész szigeten nagy probléma, hogy kevés a parkolóhely. A belvárostól csak kicsit messzebb sikerült egy melléutcában helyet találnunk, de kétszer is megnéztük, hogy nincs-e ott tiltó tábla, mert nem szerettünk volna mégegyszer úgy járni, mint Candelariában. Pont az utca mellett volt egy szép nagy park, a Parque García Sanabria, szobrokkal, pálmafákkal, kaktuszokkal és más mediterrán növényekkel, amit végig is jártunk. Ezzel kezdtük tehát az ismerkedést a várossal.
A García Sanabria városi park 1926-ban épült Santa Cruz híres utcája, a Rambla mellett. Nevét García Sanabria polgármesterről kapta, aki az építését elrendelte. Ez a Kanári-szigetek legnagyobb városi parkja. 1973-ban Santa Cruzban került megrendezésre az I. Nemzetközi Utcai Szoborkiállítás, és ettől a pillanattól kezdve az ott kiállított szobrok egy része, pontosan tizenhárom, a park különböző szegleteit díszíti.
A "Serdülő" /Adolescente/ c. szobor a paseo Domingo Pérez “Minik” sétányon helyzkedik el. A szobor Eladio de la Cruz keze munkáját dícséri és 1977-ben helyezték ki a parkba, mely a Tavirózsa tó /Estanque de las Nenúfares/ szélén áll.
 |
| Tavirózsa tó |
 |
| "Serdülő" |
 |
| A tó növényei |
 |
| A tó növényei |
A Santa Cruz-i származású Emilio Calzadilla, ügyvéd, szabadkőműves és politikus emlékműve Jesús María Perdigón Salazar szobrász alkotása.
 |
| Emilio Calzadilla emlékműve |
 |
| A négy antropomorf figura |
 |
| A négy antropomorf figura |
A "Crosita" néven ismert Diego Crosa emlékműve szintén a parkban található. Crosita tenerifei író és költő volt, aki számos irodalmi alkotást szentelt a Kanári-szigeteknek.
 |
| Crosita |
A Klíma emlékműve /Monumento al clima/ a Francisco Aguilar y Paz sétány kicsiny terén található, mely José Blasco Robles alkotása. A szobor kőből készült. A központi részén 2 prizma áll függőleges helyzetben, közöttük egy hőmérő. A szerkezetet jelenleg csak egy teknős szobra koronázza, de annak idején egy vasgömb vette körül, mely a zodiákus jegyeket és Tenerife szigetének sziluettjét tartalmazta. Az alkotást padok veszik körül minden oldalról. A padok ülésének háttámláján polikróm mozaikok láthatók, melyeken Tenerife szigetének állítanak emléket, az őslakók életéről és szokásairól megemlékezve.
Az alább /jobb oldalt/ látható fa formájú alkotás szerzője José Guinovart. A mű egy oszlopból áll, melynek tetején egy kör alakú szerkezet található, melyről sárgarézből készült köteleken fehér alakzatok lógnak lefelé.
A park közepén, ahol a sétálóutak találkoznak, egy tér és egy szökőkút található, melynek közepén García Sanabria emlékműve áll. Ez az összetett emlékmű a park legemblematikusabb része, melyet 1938-ban Francisco Borges Salas szobrász készített és a Maternidad, azaz Anyaság címmel illették.
A műemlék két teljesen eltérő technikával készült darabból és egy hatalmas szökőkútból áll, különböző vízsugarakkal, amelyek középpontjában egy expresszionista obeliszk emelkedik, amelyet több kőből faragott szobor díszít. Ezek közül a legjelentősebb, amely egy meztelen nőt ábrázol, aki a termékenységnek és a tenerifei nőknek állít tiszteletet.
 |
| Papagájvirág |
A "Macska emlékmű" /Monumento al gato/ az Arístides Ferrer sétányon található, és 1973-ban helyezték el a García Sanabria parkban, mely az első utcai kiállításra készült. Ez a mű Óscar Domínguez szobrászatának reprodukciója, melynek eredetije a Noéilles-i gróf számára készült és jelenleg a franciaországi Hyères-kastélyban található. A Parkban látható reprodukció az eredeti tervek és fényképek alapján készült. Az alkotás cementből, kőből és fémrudakból készült. A szegély felső részén vannak a macska fülei, a fémrudakat pedig a bajuszainak ábrázolására használták.
 |
| Macska emlékmű |
Az 1973-ban kihelyezett Befelé fordulás /Introversión/ c. mű egy kocka alakú talapzaton áll, mely 2 elemet tart, amik egy rést képeznek, melynek belselyében egy kézlenyomat látható függőleges helyzetben. A szobor vasbetonból készült.
 |
| Befelé fordulás |
 |
| A kézlenyomat |
A Gaudí tiszteletére állított emlékmű az Arístides Ferrer sétányon helyezkedik el. Az emlékmű Eduardo Paolozzi alkotása. 1973-ban készült az utcai szoborkiállításra. A modulok sorozata különböző figurákat ír le, egyenes és ívelt hatszögekből áll. Ezek hét testet ábrázolnak kanyargó vonalakkal megkülönböztetve és ezzel a játékos természetre utalva.
 |
| Gaudí emlékműve |
Az évszakok /Las Estaciones/ c. szoborcsoport a Palmares sétányon található. A női alakok lábainál egy felirat áll: "Santa Cruz de Tenerife városának, a szépség és a vendégszeretet földjének. Il Commendatore Gran Croce d’Italia. Francesco Génova. Venezia MCMLXII".
A szoborcsoport 4 női alakot ábrázol egy talapzaton állva, mely szintén a mű része, és domborműves díszítést tartalmaz az előlapján. A 4 alak a 4 évszakot szimbolizálja és mindannyian az általuk megtestesített évszak jellemzőit tartják a kezükben. Mesterséges mészkőből készültek.
 |
| Tél |
 |
| Tél |
 |
| Nyár |
 |
| Nyár |
 |
| Ősz |
 |
| Ősz |
 |
| Tavasz |
 |
| Tavasz |
Az Emlékmű a Kanári szigetek tiszteletére /Homenaje a las Islas Canarias/ Pablo Serrano munkája. Szintén az 1973-as utcai kiállításra helyezték ki. A szobor hét asszimetrikus alakzatból áll, melyek egy-egy csonkított piramist ábrázolnak, négyzet alakú bázissal. Ezek az alakzatok kör alakú lyukakat tartalmaznak, ahol a fény beáramlik, valamint kézlenyomatokat. Mindezek kikövezett alapon nyugszanak, mely a vulkánkitörésre utal. A szobor betonból készült.
 |
| Emlékmű a Kanári szigetek tiszteletére |
A "Természetes jelek" /Signos de lo natural/ Gonzalo González műve, melyet 2006-ban helyezték ki a parkba a felújítási munkák után. A szoborcsoport 3 hosszúkás alakzatból áll, melyek 4 méter magasak. Átmérőjük 17 és 20 cm közötti. Ezek a betonszerkezethez vannak rögzítve, amelyek Park alacsony falának részét képezik.
 |
| Természetes jelek |
A park Pilar utcára néző bejáratánál található a Virágóra. Az órát Svájcban gyártották, a Favag ház jóvoltából, és 1958-ban P. Larsen, a dán konzul adományozta a városnak. Két lépcsőfeljáró között terül el, mögötte pedig a központi szökőkút látható. Folyamatosan friss virágokkal díszítik.
A hatalmas park bejárása után a kikötő felé indultunk el, de út közben elkezdett esni az eső, ráadásul úgy, mintha dézsából öntötték volna. Beálltunk egy épület terasza alá és reménykedtünk, hogy hamarosan el fog állni.
 |
| Zuhog az eső |
Nem vártunk hiába, kb. 15 perc után kezdett csendesedni annyira, hogy el tudtunk indulni. Utána nemsokára el is állt.
A kikötő felé az egyik utcán egy frappáns megoldást láttunk arra, hogyan hívják fel a figyelmet a kutyaürülék összeszedésére. Konkrétan egy hatalmas ürüléket helyeztek ki, mely egy táblát tartott a kezében azzal a szöveggel, hogy "mekkora legyek ahhoz, hogy észrevedd, össze kell szedned".
 |
| Táblát tartó ürülék |
A Hal emlékmű /Escultura al chicharro/ a San José utca végében, a Plaza del Chicharro-n található. A bronzból készült szobor eredetijét Venezuela ajándékozta a városnak, azonban amit ma is látunk, csak egy másolat. Jelenleg a szobor egy szimbólum, melyről a város lakói is a nevüket kapták: "chicharrero". A chicharro egy halfajta, magyarul Atlanti-óceáni fattyúmakréla, mely fontos szerepet játszik Tenerife szigetén. A halat épp egy hullám meglovaglása közben ábrázolják.
 |
| A Hal emlékmű |
 |
| A Hal emlékmű |
Candelaria Győzelmi oszlopa /El Triunfo de la Candelaria/ Santa Cruz egyik fő szobrászati műemléke, Candelaria obeliszkje néven is ismert. Annak idején Bartolomé Montañez adományozta a műemléket a márványkereszt kiegészítéseképpen, amit szintén ő adományozott a városnak néhány évvel korábban a Plaza de la Pila díszítése céljából. A tér egyébként azért kapta ezt a nevet /Plaza de la Pila - A forrás tere/, mert volt ott egy kút, mely a 18. század elejétől elátta ivóvízzel Santa Cruz lakosságát és a hajókat, amik a kikötőjében horgonyoztak. A teret ma már Plaza de Candelariának hívják.
Az emlékművet Szent Candelaria-nak szentelték, a Kanári szigetek védőszentjének, és a szűz megjelenését ábrázolja és a guancho királyok későbbi megtérését. Ez egy neoklasszikus emlékmű, de a Szűz szobra gótikus jegyeket is hordoz. A művet Genovában készítették 1768-ban, Pasquale Bocciardo keze munkája és eredetileg 11 méter magas volt. Az emlékmű alsó részén 4 márványszobor áll, melyek guanchókat ábrázolnak, akik az oszlop tetejére helyezett Szüzet őrzik.
 |
| Candelaria obeliszkje |
 |
| A guanchók |
A Spanyolország tér /Plaza de España/ nem csak a város, de a Kanári szigetek legnagyobb tere is. 1929-ben építették San Cristóbal történelmi várára, egy bástyára, melynek célja a sziget védelme volt a kalózok ellen. Mára már csak néhány fal maradt meg az eredeti épületből, amit egy föld alatti galériában állítottak ki a tér alatt. A tér közepét egy márvány szökőkút díszíti, melyben a város nevét olvashatjuk.
Az Alameda del Duque de Santa Elena egy sétálóutca volt a városban, mára már gyakorlatilag beintegrálták Spanyolország terébe. Itt található az Alameda kapu másolata is.
 |
| Az Alameda kapu |
A teret egy műemlék uralja, az Elesettek emlékműve /Monumento a los Caídos/, mely egy kereszt alakú tornyot fármáz meg, tetején egy kilátóval, melynek alapja egy ma már üres kriptát tartalmaz. A műemléket García Escámez tábornok ötlete alapján építették a polgárháború után. Az alsó részét Enrique Cejas Zaldívar és Alonso Reyes tervezte. Összesen négy szobrászati mű alkotja az emlékművet: a Hazafi allegóriája, aki az Elesettet tartja kezében; egy szárnyas női alak, aki a győzelmet képviseli, azokra a tengeri expedíciókra utalva, akik dicsőségben tértek vissza a szülőföldjükre; valamint két katona alakja kardjára támaszkodva, a polgári és katonai értékeket képviselve. Az talapzat falain domborművek találhatók.
Az Elesettek emlékműve Franco monumentális építészetének egy példája, melyre az olasz fasiszta építészet volt hatással.
 |
| Elesettek emlékműve |
 |
| A két katona |
Spanyolország terén fontos épületek találhatók. Az egyik a Szigeti Palota /Palacio Insular/, mely 1935 és 1940 között épült.
 |
| Palacio Insular |
 |
| Palacio Insular |
A Plaza de Españától csak pár méterre fekszik a város hatalmas kikötője.
 |
| Kör alakú betonalapok a kikötő közelében |
 |
| A kikötő bejárata |
A kikötőből, bár messziről, de kilátás nyílt az Auditorio de Tenerife "Adán Martín"-ra, mely előadóterem és művészeti központ. Felépítése után a város építészeti jelképévé vált, de egyesek szerint a spanyol építészet egyik emblematikus jelentőségű épülete is.
 |
| Auditorio de Tenerife |
 |
| Auditorio de Tenerife |
 |
| A Palacio Insular a kikötőből nézve |
A kikötőben rengeteg hajó és jacht horgonyzott, de a leglátványosabb egy fából készült kalózhajó volt:
A kikötőből visszafelé menet épp be volt indítva a szökőkút, melynek vize magasra lövellt a medrében:
Elindultunk vissza az autóhoz, de itt-ott azért még megálltunk, bár egyre jobban kezdett sötétedni.
 |
| Sétálóutca |
A karácsonyi díszítésekkel végigrakott sétálóutcára mi is betértünk egy kicsit, mert messziről megláttam egy templomot, ami nagyon jól nézett ki. Sajnos az elé ültetett növényektől nem sok látszik belőle a képeken, sehogy sem tudtam úgy fotózni, hogy teljesen benne legyen.
Az Assziszi Szent Ferenc templom /Iglesia de San Francisco de Asís/ eredetileg egy ferencesi kolostor volt és 1869 óta Santa Cruz második legjelentősebb parókiája. A templom a barokk építészet egyik legjobb példája a Kanári-szigeteken és a szigetvilág egyik leggazdagabb temploma.
 |
| Assziszi Szent Ferenc templom |
 |
| Assziszi Szent Ferenc templom |
 |
| Az Assziszi Szent Ferenc templom bejárata |
A templom előtt áll a Santa Cruzban született Dr. Santiago Beyro Martin pap és egyetemi tanár mellszobra.
 |
| Dr. Santiago Beyro Martin mellszobra |
Szintén a templom előtt áll José Murphy y Meade spanyol liberális politikus szobra. Népszerű elnevezése "Santa Cruz de Tenerife atyja", mert erőfeszítései révén a város megszerezte a Kanári-szigetek fővárosának címét. Sokan őt tartják a legjobb politikusnak, akit Santa Cruz adott.
 |
| José Murphy szobra |
 |
| José Murphy szobra |
A Plaza del Príncipe terve 1857-ből származik, nevét az akkori aszturiai hercegről, XII. Alfonzról kapta /principe=herceg/. A San Pedro de Alcántara kolostor gyümölcsöskertjére épült, mely akkor a mai Szent Ferenc templom /Iglesia de San Francisco/ mögött volt. A teret 1860-ban adták át, de akkor még csak egy sík terület volt.
 |
| Plaza del Príncipe |
A tér bejáratánál két Genovából származó szobor látható, melyek a Tavaszt és a Nyárt képviselik. Szintén kiemelkedik a központi kis pavilon, bár eredetileg egy szökőkút volt a helyén, melyet 1929-ben cseréltek le a pavilonra. Számos indiai babér is található itt, néhányukat 1860-ban ültették és egyenesen Kubából küldték a palántákat.
 |
| Pavilon |
 |
| Nyár |
 |
| Tavasz |
Don Enrique González Bethencourt bronzszobra is a téren látható, melyet 2013-ban helyeztek ki, a NiFú-NiFá Filharmónikus társulat megalapítójának, a Kanári szigeteki vándorzenekarok atyjának tiszteletére.
 |
| Don Enrique González Bethencourt szobra |
Szintén ezen a téren láthatjuk a A Bátorság /Courage/ c. művet, mely a II. Nemzetközi Utcai kiállítás egyik darabja volt, 1994-ben. Két jól elkülönített szoborcsoportot látunk, néhány méter távolságra egymástól. Egyik oldalon 3 figura található, tekintetüket egy másik alakra szegezve, aki magasabban ül a másik háromnál, mint egyfajta előadó. Mindannyian egy könnyed, díszítés nélküli inget viselnek és mezítláb vannak. Egyiknek sincs haj a fején, magas és vékony testalkatúak és a három alak érdeklődően figyeli azt a másikat az emelvényen, mintha hallani akarnák, amit mond vagy látni amit csinál. A tekintetük mintha kissé elveszett volna, fáradtnak látszanak és lejtett karjuk unalomra enged következtetni. A pad, amin ülnek úgy tűnik romos állapotban van, mely teljesen összehangban áll a 3 figurával.
 |
| A 3 figyelő férfi |
 |
| Az emelvényen ülő alak |
Dr. Jose Perez Trujillo szobra a Plaza del Patriotismo teret díszíti.
 |
| Jose Perez Trujillo szobra |
A Pilar Miasszonyunk templomot /Parroquia de Nuestra Señora del Pilar/ a misszionáriusok vezették, Claret atya személyében. A 18. században építették.
 |
| Pilar Miasszonyunk templom |
 |
| A virágóra sötétben |
 |
| Vissza az autóhoz |
Visszaérve az autóhoz, megnyugodva konstatáltuk, hogy semmilyen büntetőcédüla sincs a szélvédőn. Elindultunk vissza a szállásunkra, de út közben még kerestünk boltot, hogy bevásároljunk vacsorára és reggelire. Ismét fáradtan értünk a kempingbe, de ez a nap is tartalmas volt, a rossz idő ellenére.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése