Oldalak

2019. június 4., kedd

Tenerife - 8. rész - Loro Park

2018/11/13-2018/11/22.

Tenerife

9. nap

A Loro Park és lazítás a Las Americason

Reggel korán indultunk, hogy nyitásra odaérjünk a Loro Parkba, mely Puerto de la Cruz városában található, kb. másfél órás autóútra a kempingtől. Egyrészt szerettük volna elkerülni a tömeget, másrészt korán akartunk végezni, hogy legyen időnk kicsit lubickolni Las Americason. Mikor odaértünk, szinte a mi autónk volt az egyetlen az állatkert parkolójában, ami fizetős volt, de már nem emlékszem az árra.


Loro Park

Rajtunk kívül csak a kisvonat "száguldozott" a parkolóban, nagyon korán volt még, szinte mi voltunk az első látogatók. A bejáratnál bemutattuk a jegyünket és már mehettünk is.

Kisvonat

A parkoló bejárata

A Loro parkot 1970-ben hozta létre egy német uriember és édesapja. Akkor még csak papagájok voltak benne, innen az elnevezés is, "loro" spanyolul papagájt jelent. Azonban a terület növelése után más állatokat is tudtak hozni a parkba. Létrehoztak egy keltetőt is madarak számára. Ahogy a területet egyre növelték, több és több állat kapott itt helyet, mára elérte a 135000 m2-es kiterjedést.

Egy szobor a parkolóban


Belátás a keltetőházba a parkolóból

Papagáj szobor a bejáratnál

A jegy nem olcsó, ha jól emlékszem 32 euró körül volt, de megéri, mert tényleg a világ egyik leglátványosabb állatkertjéről beszélünk. A jegyárban 4 féle show is benne van, a papagáj, az orca, a delfin és a fóka show megtekintésére van lehetőség, melyeket különböző időközönként napjában kisebb módosításokkal többször ismételnek.

A jegyiroda épülete

Ahogy bementünk rögtön egy nagy halastó tárult a szemünk elé, melyen egy híd haladt keresztül. A tóban rengeteg hal volt, azon kívül vizinövények, néhány hattyú és viziszobrok.










A híd a tó felett





Miután a hídon áthaladtunk, néhány papagájketrecet láttunk, de ennél sokkal több papagáj van az állatkertben, ez a rész csak a bemelegítő. Egyébként az egész park területén csodálatos trópusi növények övezik az utakat bármerre megyünk.



Mi elsősorban az állatokat szerettük volna látni, ezért a show-kat kicsit hanyagoltuk, de azért az orka showt megnéztük és nem csalódtunk benne, de ez majd lejjebb. Egy darabig próbáltunk a bejáratnál kezünkbe nyomott térkép szerint haladni, ahol be voltak számozva a látnivalók és először a gorillákat kerestük meg. A legtöbb állat üvegfallal volt elkerítve, ami miatt sajnos a képek néhol tükröződnek.

Vízesés a gorilla lak-ban

Gorilla




Játszik a pálmaágakkal

Odébb cipeli az ágakat







A gorillák nagyon cukik voltak, sokáig el tudtam volna őket nézegetni, de nem akartuk húzni az időt, úgyhogy mentünk tovább a pingvinházba.








Többfajta pingvit is láthattunk, a hideget kedvelőknél még hó is esett és olyan helyet alakítottak ki nekik, mintha saját élőhelyükön lennének.















A pingvinek után más vizimadár is volt:









Ezután egy nagy akváriumot néztünk meg, amiben rengeteg kis vitorlás volt, valamint néhány rája és tengeri csillag.

Vitorlások

Rája





Egy másik akváriumban halak úszkáltak:










Ismét kimentünk a szabadba és nemsokára rengeteg papagájketrec mellett haladtunk el.









Benéztünk a fókákhoz, de még volt egy kis idő a fóka-show kezdetéig, úgyhogy nem vártuk meg.




Már nem próbáltuk a számozás szerint követni a látnivalókat, inkább csak mentünk, amerre láttunk. 


Lajhár








Megnéztük a hangyászokat és a mosómedvéket is.



Hangyászok




Mosómedve








A fehér tigris éppen délelőtti sziesztáját tartotta, alig találtuk meg úgy el volt bújva a lombok között.

A fehér tigris lakhelye

A fehér tigris lakhelye

Alig látszik ki a lombok mögül










A papagály-show helyszíne



A delfinekhez is benéztünk, de ott is elég sokat kellett volna várni, hogy kezdődjön a show, úgyhogy azt sem vártuk meg.

A delfinárium bejárata

Delfinárium











Volt egy medúzákkal teli terem is, ahol nagyon szép és sokféle medúzákat láthattunk.























Ezután egy hatalmas akváriumot néztünk meg, ezekből egyébként több is van a park területén. Ebben cápák is voltak.





Cápa







Vörös koala maci

Vörös koala maci


Előbújt a lombok mögül






A jaguárról sikerült nagyon jó képeket csinálni, mintha csak nekünk pózolt volna. Olyan szelídnek tűnt, nehéz elképzelni, hogy bárkit is bántani tudna.












Maki majmok


Ismét akvárium


Viziló



A viziló csobbant egyet

Az orchidea-házba is benéztünk, csodálatos színes orchideák voltak mindenütt, amerre a szem ellát, annyi féle, hogy lefotózni is sok lett volna mindegyiket. Azért ízelítőül 1-2 példány:
















Pihennek a flamingók




Az oroszlánok is nagyon édesek voltak, őket is órákig el tudtam volna nézegetni.






Haragos tekintet



Ásít





Napozik






Szomjas a cica





Úgy döntöttük az Orka show-t mindenképp megnézzük és ezúttal úgy mentünk oda, hogy ne kelljen várni sokat a kezdésig.



Én kis naív, már mentem volna az első sorokba ülni, hogy onnan majd milyen jól fogunk látni, de párom rámszólt, hogy nem kéne, mert ott csurom vizesek leszünk. Azok számára, akik ott akartak ülni, lehetett esőkabátot bérelni, persze nem ingyen. Viszont mindenképp célszerű volt, mivel a gyilkos bálnák az alsó sorokba mindig kipocsolják a vizet.


Az orka, vagy más néven kardszárnyú delfin vagy angol neve után gyilkos bálna, a delfinfélék családjába tartozik. Az óceánban élnek, a legtöbb orka az Antarktisz környékén fordul elő. A hím átlagos hossza a 6-8 métert is eléri. Itt nagyon békéseknek tűntek, azonban vigyázni kell velük, mert igazi ragadozók, szinte minden tengeri állatot megtámadnak és elfogyasztanak, még a náluk sokkal nagyobb bálnákat is és akár az emberre is rátámadhatnak. A vízbe még az idomárok se merészkedtek be hozzájuk.


Az orkák nagyon ügyesek voltak, egy kis jutalomfalat /néhány kisebb hal/ ellenében bármit megcsináltak. A show valóban érdekes volt, az orkák táncoltak, ugrándoztak, forogtak a tengelyük körül, vizet spriccoltak ki a szájukból és sok más dolgot is megtanítottak velük az idomárjaik.































Egy videót is készítettünk a show-ról, bár nem vettük fel teljes egészében:


A gyilkos bálnák után visszamentünk a fehér tigrishez, aki úgy tűnt felébredt sziesztájából, mert ezúttal sokkal aktívabb volt, a látogatók legnagyobb örömére.

A fehér tigris lakosztálya







A park egyik legélvezetesebb része az volt, ahol több nejlonfüggönyön keresztül egy olyan részre jutottunk, ahol a papagájok és más madarak szabadon repkedhettek, a látogatók pedig közöttük sétáltak. A zöld papagájok nagyon szelídek voltak, látszott hogy hozzá vannak szokva az emberekhez azonban megsimogatni nem hagyták magukat, én megpróbáltam az egyiket és megharapta az ujjamat.


































A papagájok után egy kellemes mediterrán és trópusi növényekkel övezett sétányon mentünk végig. Itt nem voltak állatok, a növények domináltak.














A ketrecben lévő papagájoknál rájöttünk, hogy ha közel megyünk a rácshoz, akkor le lehet őket fotózni úgy, hogy a rács ne látszódjon. Ez többé kevésbé sikerült is, azonban egyszer nagyon megijesztettek, mikor az egyik odaszállt hozzám. Ugrottam is egyet hátra.










Az aligátor mintha nem is élő lenne, félig lehunyt szemekkel sütkérezett és meg se moccant.

Aligátor


Aligátor szobor

Megtaláltuk az állatneveldét is, ahol inkább csak papagájokat láttunk.















Hatalmas, de mesterséges fa




Egy újabb akváriumos részleget találtunk, ahol rengeteg különféle hal volt.






Apró neonhalak

















Bohóchalak










Egy pici rák




Polip






Mielőtt még elmentünk volna, megkerestük a csimpánzokat, mert imádom a majmokat. Ezek is nagyon cukik voltak, őket is sokáig képes lennék elnézegetni, de sajnos, ha még fürödni akartunk ma a Las Americason, akkor nem időzhettünk tovább.









Végülis majdnem mindent láttunk és elégedetten indultunk el Las Americas felé, egyrészt mert képesek voltunk időben végezni, másrészt mert tényleg egy nagyon szép állatkertet láthattunk. Nem terveztük be ezt a programba, mert én úgy voltam vele, hogy állatkertet láthatok bárhol, de jött egy hirtelen ötlet, hogy mégis nézzük meg és nem bántuk meg!



Las Americas

Kicsit próbáltunk közelebb parkolni, mint előző nap, de most is legalább 10 percet kellett sétálnunk a partig.

Egy furcsa szobor

A part felé



Viszonylag könnyen megtaláltuk az előző nap kinézett bevásárló központtal egybekötött szállodát a hatalmas medencével. Alig volt benne valaki, a jakuzzi is üres volt. Lecsekkoltuk a víz hőmérsékletét, a medencék nagyon hidegek voltak, a jakuzzi éppen csak langyos. Sajnos az idő sem volt a legjobb, elég hűvös volt és esőre állt. Ennek ellenére, ha mi eltervezünk valamit, általában véghez is visszük, úgyhogy belecsobbantunk a jakuzziba. Elsőre nem volt kellemes, kellett pár perc, amíg a testünk megszokja a víz hőmérsékletét, de utána már ki lehetett benne bírni. Láttán, hogy milyen kellemesen ücsörgünk benne, egy középkorú nő is belemerészkedett, de igencsak eltorzul az arca, amikor beletette a lábát. Azért vagy 10 percig ő is benne maradt, aztán inkább kiment. Egyre inkább kezdett befelhősödni az ég és rosszat sejtettünk. Nemsokára az eső is eleredt, először csak szemerkélt és még egy darabig maradtunk is a medencébe, de aztán egyre jobban kezdett esni és jobbnak láttuk kimenni, amúgyis 6 óra körül járt már az idő. Bementünk a bevásárló központba, ott kerestünk egy WC-t, megtörölköztünk és felöltöztünk. Ekkorra már szakadt az eső.

Ücsörgés a jakuzziban


Megvártuk amíg eláll a zivatar, ami nem is tartott sokáig szerencsére, de a levegőt nagyon lehűtötte. Megkerestük a parkolót és visszamentünk a kempingbe. A rossz idő ellenére, azért nagyon jól esett ez a kis pancsolás a jakuzziban.

Eső után


A kempingben elkezdtünk pakolászni, hiszen ez volt az utolsó napunk, másnap fél 1-kor indult a gépünk.



10. nap

Hazautazás

Bármennyire is nem akarjuk, sajnos ez a pillanat is eljön egyszer. Még utoljára reggel kimentem a teraszra és megnéztem a Teidét, havas volt a teteje. Sajnos csak telefonnal fotóztam le, de így is látszik.


Kitakarítottuk a lakókocsit és 9 óra környékén elindultunk a reptérre, hogy leadjuk az autót. Nagyon könnyen megtaláltuk a Cicar parkolóját és egyértelműen ki is volt táblázva, hogy hol kell parkolni a visszavitt autókkal. Bementünk az irodájukba, ami ott volt a parkolóban. Előttünk állt 2 fickó, úgyhogy kicsit várni kellett, de miután ránk került a sor, nagyon hamar végeztünk. Megkérdezte a csaj, hogy mennyi benzin van benne és mikor mondtuk, hogy annyi, amennyivel elvittük, akkor visszakaptuk a benzinpénzt, amit felvételkor ki kellett fizetni. Meg sem nézték az autót, csak visszaadtuk a kulcsot és már kész is. Már mehettünk is be a reptérre.

Minden rendben ment, egészen addig, amíg nem érkezett el a felszállás ideje. Lassan már indulni kellett volna a gépünknek, ám mi még ott álltunk bent és vártuk, hogy végre engedjenek felszállni. Egyszer csak a hangosbemondó szólt, hogy menjünk át egy másik kapuhoz, mert ezen valami miatt nem tudnak minket kiengedni. Ez a másik kapu pontosan a reptér másik végében volt... Ott is vártunk még egy darabig, mire végre mehettünk. Ám csak fel a buszra, mert onnan még vissza kellett, hogy vigyenek minket a másik kapuhoz, ahol eredetileg fel kellett volna szállnunk. Kicsit kiakadtunk.



Végül nem túl sokat késtünk a felszállással és örültünk, hogy végre indulunk. Lefotóztam ahogy felszáll a gépünk és ahogy elhagyjuk a szigetet. Szomorúan tekintettem vissza a magasból a szigetre, mert én nagyon jól éreztem itt magam.

Elindultunk...










Elhagytuk a szigetet

A repülés rendben zajlott, 1-2 kisebb légörvénytől eltekintve. De amikor közeledtünk Leeds-hez feltűnt, hogy nagyon sűrű felhők vannak alattunk, azonban ekkor még nyugodt voltam.


Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a hold, amit már egyszer elhagytunk újra feltűnik, aztán ismét elhagyjuk, majd újra feltűnik. A hangosbemondó is mondott valamit, de nem figyeltem, ám ekkor már sejtettem, hogy valami nincs rendben. Csak körbe-körbe jártunk és azt is érezni lehetett, ahogy a repülő fordul. A következő hangosbemondóra már odafigyeltem. Nem értettem pontosan, de annyit igen, hogy nem tud leszállni, mert rosszak a látási viszonyok. Ezután még jópár kört megtettünk Leeds légterében. Én kezdtem pánikolni, mi lesz, ha elfogy az üzemanyag? Egyáltalán nem volt bizalomgerjesztő a szituáció.

Naplemente a felhők felett


Végül közölték velünk, hogy Leeds helyett Liverpoolban fogunk leszállni. Ennek egyáltalán nem örültünk, főleg, hogy még a személyzet sem tudta hogy fogunk majd visszajutni Leeds-be. Liverpoolban időben leszálltunk ugyan, de legalább 40 percet a gépben kellett ülnünk, amíg eldöntötték, hogy mi legyen. Fogalmunk sem volt, miért nem engednek ki minket. Végül leszálhattunk és mondták, hogy lesz egy különbusz, ami visszavisz minket a Leeds-i repülétérre. Eléggé hitetlenek voltunk ezzel kapcsolatban, de amikor kimentünk a repülőtérről, valóban ott várt minket a busz.

Kb. 2 és fél óra alatt vitt át minket, de sehol nem állt meg, csak a reptéren, pedig ha leszállhattunk volna a belvárosban, akkor máris közelebb lettünk volna. Idegesek voltunk, éhesek és fáradtak és még a Leeds-i repülőtérről be kellett jutnunk a belvárosba, onnét pedig haza. Próbáltunk taxit fogni, de azt mondták, ők csak rendelésre jönnek. Inkább mentünk akkor busszal, amire szerencsére nem kellett sokat várni. A belvárosban sikerült fognunk egy taxit és végre hazajutottunk. Később utánanéztem jár-e ilyenkor kártérítés, de mivel időjásári körülmények miatt történt az egész, így nem jár semmi...



Kapcsolódó bejegyzések: