2019/10/15 - 2019/10/21.
2. nap
Róma
A Colosseum, a Fórum Romanum és a Trevi kút
Szép napos időre ébredtünk, az előző napi esőnek már nyoma sem volt. Próbáltunk időben felkelni, mert 10 órára jegyünk volt Mamertinus börtönébe, de valahogy nem esett jól kikelni az ágyból. Ennek persze ismét a kapkodás és a rohanás lett a vége, a börtön 20 percre található gyalog a szállástól, de 10 perccel előtte ott kellett lennünk. Éppen csak hogy sikerült elindulnunk fél 10 előtt, úgyhogy kapkodni kellett a lábunkat. A jegyet a Tiquets nevű weboldalon vettem, mely 3 helyre volt érvényes, Mamertinus börtönébe /ezzel kellett kezdeni/, a Colosseumba és a Forum Romanum - Platine Hill megtekintésére. Több Colosseum-i jegy közül lehetett választani, különböző más látnivalókkal kombinálva, én ezt találtam a legjobbnak, de aztán kiderült, hogy a börtön teljesen kihagyható lett volna, na de nem szaladok ennyire előre.
A nagy sietség ellenére, azért út közben elkattant néhány kép:
 |
| Háttérben a Torre delle Milizie torony teteje |
Volt némi problémánk a börtön megtalálásával, a GPS nem igazán jó helyre navigált, egyenesen fel a Capitoliumra, mely Róma hét dombjának egyike. Itt már annyira sietősre fogtuk a dolgot, hogy egyáltalán nem volt idő fotózni, terveztük, hogy majd valamikor még visszajövünk és szétnézünk itt tüzetesebben, de sajnos végül nem maradt rá idő. Így a Capitoliumról nem tudok képekkel szolgálni, pedig ez sem volt kevésbé látványos, mint Róma többi része. Itt kérdeztem meg két rendőr-féleséget, hogy merre van a börtön, ők igazítottak útba. Innét már nem volt messze, le kellett mennünk a lépcsőkön egy másik térre és ott nagy nehezen megtaláltuk, de eléggé el van rejtve.
Hiába siettünk annyira, 10 előtt nem engedtek be, pár percet várnunk kellett. Itt kaptuk meg a jegyet a Colosseumba is, az időpontot is itt egyeztettük. 10:45-re kértük, mert mondta a nő, hogy a börtön kb. fél óra alatt bejárható.
 |
| Mamertinus börtöne |
Mamertinus börtöne ókori föld alatti börtön volt. A mai Clivo Argentino 1. szám alatt húzódik, a császári fórumok körzetében. Tullianumként is elterjedt a neve. A börtön egy templom alatt fekszik, a San Giuseppe dei Falegnami nevű 16. századi keresztény imaház épületéből lehet lejutni a hideg helyiségegyüttesbe. Eredetileg a szennyvízcsatornával, a Cloaca Maximával volt kapcsolatban, de később egy használaton kívüli ciszternába építették be. Alsó celláiban zajlottak a kivégzések, és a tetemeket azonnal a csatorna vize nyelte el.
A börtön feletti rész múzeumként működik. Valójában az egész nagyon pici, maga a börtönhelyiség is, ezért nincs benne olyan sok látnivaló, nekünk kicsit csalódás volt.
A börtön közelében egy temetkezési helyet fedeztek fel, melyből két csontváz maradt fenn, de nem teljesen épek és hiányoznak darabjai. A börtön feletti múzeumban megtekinthetőek.
Ahogy haladtunk lefelé a börtönbe, már sokkal érdekesebb volt.
A börtön nevezetessége, hogy a hagyomány szerint itt raboskodott Szent Pál és Szent Péter. Péter apostol cellájában vizet fakasztott, és ezzel a szent vízzel keresztelte meg két őrét. Itt végezték ki Julius Caesar ellenségét, Vercingetorix gall hadvezért i. e. 52-ben. Ugyancsak itt lelték halálukat Publius Cornelius Lentulus Sura és Gaius Cornelius Cethegus, L. Sergius Catilina társai, kiket Cicero maga kísért be a börtönbe.
A Mamertinus börtön közelében található a Santi Luca e Martina templom, melyet eredetileg Szent Martina tiszteletére emeltek, aki 228-ban halt mártírhalált.
 |
| Santi Luca e Martina templom |
 |
| A templom homlokzata |
 |
| Szobrok a templom tetején |
A templom előtti kis térről látható volt a Forum Romanum egy része. Egyenesen a Septimius Severus diadalívére tekintettünk le, mely meglepően jó állapotban maradt fenn. A kaput Septimius Severus és fiai, Caracalla és Geta tiszteletére, a parthus győzelem emlékére i. sz. 203-ban emelték. Ez Septimius Severus diadalának 10 évfordulójára esett Eredetileg a felirat említette Septimius, két fia, Geta és Caracalla nevét. Miután Caracalla Getát meggyilkoltatta, kitöröltette nevét a diadalívről is. Ám a bronzból készült betűk nyoma megmaradt örökre.
Hármas kapuboltozattal lett ellátva. A háromnyílású emlékmű tetején eredetileg bronzszobrok álltak (a császár hatos fogaton, lovasok stb.). Domborművei nagyrészt elpusztultak, ezek is a győzelem dicsőségét ábrázolták egykor. A diadalíven felirat, a kisebb ívek feletti mezőkben a császár pártus hadjárataiból vett jelenetek, az ívek sarkaiban Victoriák és folyamistenek, az oszlopok talapzatain foglyokat vezető katonák romos reliefképei foglalnak helyet.
A középkorban az egész kaput beborította a föld, de középső íve kiemelkedett a romos törmelékek halmazából. Borbélyműhelyt rendeztek be íve alatt.
 |
| Septimius Severus diadalíve |
Elindultunk a Colosseum felé, közben megfigyeltük a Forum Romanum további maradványait.
Tegnap már írtam három császári fórumról, ez a negyedik a túloldalon található, amit tegnap nem néztünk meg. Ez Caesar fóruma, mely előtt a császár szobra díszeleg.
 |
| Caesar szobra |
 |
| Caesar |
Caesar volt az első, aki a Forum Romanum mellé új teret építtetett. Hatalmas összegekért megvásárolta az ott lévő házakat, azokat lebontatta és teret alakított ki, ahol Pompeius felett aratott győzelme alkalmával tett fogadalma teljesítéseként, mondabeli ősanyjának, Vénusznak templomot építtetett. A Caesar fórum hosszúkás négyszög alakú volt, a két hosszanti oldalán húzódó oszlopcsarnokok boltjaiban a serény kereskedők a mindennapi élethez szükséges árucikkeket kínálták a járókelőknek, a tér végében a Vénusz templomba a bejárat az oldalt elhelyezett lépcsősorról nyílt. A templomban Caesar Venus és utolsó szerelme, Kleopatra, egyiptomi királynő szobrát állíttatta fel, hívei a templom elé pedig a diktátor lovasszobrát helyezték. Mindebből mára csak puszta oszlopok, néhány párkányzattöredék, s némi a tér kövezetéből maradt meg.
 |
| Santi Luca e Martina templom |
 |
| Szobor az egyik templom előtt |
A Fontana dei Fori Imperiali egy gránit tartályból álló szökőkút, mely egy nagyobb ovális tartály közepén helyezkedik el. A római korból származik, az ásatások során találták meg 1696-ban.
 |
| Fontana dei Fori Imperiali |
 |
| Fontana dei Fori Imperiali |
 |
| A kút felső része |
Kicsivel arrébb egy újabb szökőkút a Fontana del Colosseo látható, ahol egy szarkofágszerű márványtartóba folyik a víz egy oroszlánfej szájából.
 |
| Fontana del Colosseo |
Vénus és Róma templomának /Tempio di Venere e Roma/ romjai keveset árulnak el egykori szépségéből. Hadriánusz császár építtette saját tervei alapján, de befejezése utódjára, Antoninus Piusra hárult. Hadrianus annyira büszke volt tervére, hogy nem bírta elviselni kora nagy építészének, Apollodorosnak a kritikáját és állítólag ez a görög művész életébe került. A templom két apszisa egymásnak háttal állított, az egyikben Venus, a másikban a megszemélyesített Róma istennő nagyméretű szobrát helyezték el. Az épületet tűzvész, földrengés és az utókor kíméletlensége pusztította el.
 |
| Vénus és Róma temploma |
Kicsit korábban érkeztünk a Colosseumhoz, de jól tettük, mert ha nem "skip the line" jegyünk van, hiába az időpont, sorba kell állni. 3 külön sor van, egy a sorok kívüli, egy a jeggyel rendelkező és egy a jegy nélküli látogatók számára. Talán a jeggyel rendelkezők sora azért gyorsabban haladt, mint a jegy nélkülieké, ott nagyon hosszú volt a sor. Kb. 30 perces várakozás után jutottunk be. A bejáratnál ellenőrzés volt, táskát, fényképezőt, mindent a futószalagra kellett tenni, mint amikor repülünk. Nagyobb hátizsákot nem igazán engednek bevinni, gondolom arra van megőrző, de nem vagyok biztos benne, nekünk csak kis táskánk volt.
 |
| Sorbanállás |
Beda Venerabilis író szerint „Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is”. A Colosseumot Vespasianus és fia, Titus császár építtette, i. sz. 80-ban fejezték be. A római szokás szerint az építmény az uralkodó családjának nemzetségi nevét viselte, ezért hivatalosan Amphitheatrum Flaviumnak nevezték el. A szomszédságában állott Nero óriási, 30 m magas szobra, a coloccus, ahogy a nép nevezte, innen kapta a Colosseum nevet és eredeti neve lassan feledésbe merült.
 |
| Egy szobor nem sokkal a Colosseum bejárata urán |
Az ellipszis alakú szentély eredetileg csak két emelet magasra épült, a harmadikat Titus emeltette rá. Az épületet téglából és travertin tömbökből építették, a téglát mindenütt márványoszlopokkal burkolták. A küzdőporond alatt műszaki berendezéseket, süllyesztőket helyeztek el, s az arénát vízzel is el lehetett árasztani, ha vizi ütközetet akartak rendezni.
Az amfiteátrumban gladiátori viadalokat, vadállathajszákat rendeztek, néha pantonimeket adtak elő. A megnyitóján 5000 vadállatot vonultattak fel.
A Colosseumba a középkorban feudális bárók fészkelték be magukat, valóságos erődítményként használták. Később Róma kőbányájának tekintették és innen hordták el a reneszánsz és barokk korban a paloták, templomok építéséhez a jól megmunkált kőtömböket, márványlapokat.
Az első és második emeleten múzeumokat rendeztek be azokból a leletekből, melyet az építmény feltárása során találtak.
 |
| A Colosseum makettje |
A közelben lévő Hostaria Al Gladiatore étteremben ebédeltünk. Véletlenül esett erre a választás, épp vadásztuk a megfelelő helyet, ahol ehetnénk, ekkor a kezünkbe nyomtak egy szórólapot. Nagyon jó áron lehetett komplett menüt kérni, úgyhogy gondoltuk, akkor kipróbáljuk. Én pizzát kértem, mellé még járt sütemény meg pirítós kenyér, de az utóbbi tele volt paradicsommal, úgyhogy azt átpasszoltam a páromnak. A pizza nem volt rossz, csak nem annyira kedvelem az alap Margarita pizzát, viszont sajnos választani nem lehetett, ha menüben kértük, akkor azt kaptuk, ami alapból benne volt. Az étterem viszont hangulatos volt:
 |
| Kajára várva |
A jegyünk a Palatinus /Platine Hill/ és a Forum Romanum egy részének megtekintésére is érvényes volt. Amit nem tudtunk, hogy a sima jegy nem érvényes az egész területre, csak ott derült ki, hogy ha mindent látni szerettünk volna, akkor Super ticketet kellett volna vennünk, persze az jóval drágább. Annyira nem zavart minket a dolog, mert előző nap felülről már úgyis megnéztük a nagy részét annak, amit a super tickettel lehetett volna megnézni.
A bejutás a Palatinusra szintén nem ment gyorsan, itt is sorbaállás volt és táskaellenőrzés. Kicsit ki is akadtunk, hogy mindenhol, mindent kipakolni, övet levenni, stb. utána visszapakolni, kicsit idegesítő volt ma már másodszor.
A Titus-ív még a Forum Romanumhoz tartozott. Jeruzsálem ostromának emlékére építették, ahonnan sok zsidót hurcoltak el a Colosseum építéséhez. A kapunyílást belül domborművek díszítik, az egyiken a katonák vállukon viszik a jeruzsálemi templomban zsákmányolt héttagú gyertyatartókat, az ezüstkürtöket, a másikon négylovas diadalkocsiján Titus áll, Victoria istennő megkoszorúzza, a fogat előtt lictorok haladnak. Az ív hajlata közepén levő domborművön pedig Titust a római sas viszi a mennybe. A római zsidók, akik nagy részben az elhurcolt hadifoglyok leszármazottai voltak fájó szívvel gondoltak a rómaiak eme győzelmére és saját papjaik megtiltották nekik, hogy az ív alatt elhaladjanak.
 |
| Titus diadalíve |
A Forum Romanum keleti részén áll a Basilica di Santa Francesca Romana. A templom érdekessége, hogy minden esztendő március 9-én ide zarándokolnak az autósok, hogy felkeressék védőszentjüket a kis román-barokk stílusú templomban. Szent Franciska (1380–1440) eredetileg a Trastevere városrészben élt, és itt alapította meg a betegek, szegények segítsége érdekében a jámbor asszonyok egyletét. 1608-ban szentté avatták, és egy templomot, a Santa Maria Novát átnevezték, és újraszentelték Franciska tiszteletére. A legérdekesebb emléke egy kőlap, amely az épületben látható: ez állítólag Szent Pál és Szent Péter térdlenyomatát őrzi, akik itt mutatták meg Simon mágusnak az Urat.
 |
| A Vénusz és Róma temploma és a Basilica di Santa Francesca Romana |
 |
| Basilica di Santa Francesca Romana |
 |
| A templom felső része oldalról |
 |
| Az egyik szobor a templom tetején |
Constantinus és Maxentius bazilikáját /Basilica di Massenzio/ Maxentius császár kezdte építeni és Constantinus fejezte be, miután a milviusi-hídi csata után legyőzte Maxentiust. Egykor a leghatalmasabb épület volt a Fórumon. A tetőt arany burkolat fedte, mely eltávolítása után a régi római Szent Péter-bazilika tetejének díszítőanyaga lett. A bazilika az igazságszolgáltatás és az üzleti élet korabeli központjaként működött.
 |
| Constantinus és Maxentius bazilikája |
Romulus temploma ma a Santi Cosmano e Damiano-templom előcsarnoka. Építésének idejéről és a névadójáról pontos információt nem tudnak. Két Romulus is szóba került a név eredeti viselőjeként. Egyes régebbi feltételezések szerint Róma alapítója volt az a Romulus, kinek nevére szentelték az építményt, míg a mai írások általában Maxentius császár fiát, Marcus Valerius Romulust említik, mint névadó személyt, kinek tiszteletére 309-ben, a 14 év körüli korában meghalt fia emlékére emeltette az uralkodó. Romulus egykori temploma kör alakú téglaépület, melyet kupola fed. Két négyszögletes melléktér s egy oszlopcsarnok egészíti ki. Kapui eredetiek, bronzból készültek.
 |
| Romolus temploma |
Antoninus és Faustina temploma ma már romos állapotú, előcsarnokának márványoszlopai azonban ma is állnak. Antoninus Pius i. sz. 141-ben elhunyt felesége, Faustina emlékére emeltette, az ő halála után pedig neki is szentelték. Istenné avatásakor felvésték nevét a templomra. Cellája falaiba az ókeresztény időkből származó San Lorenzo in Miranda-templom van beleépítve. A 11. században hagyományos keresztény templom lett. A legendák szerint itt ítélték halálra Szent Lőrincet. A mai templom 1601-ből származik.
 |
| Antoninus és Faustina temploma |
Az Antoninus és Faustina temploma délkeleti sarkánál fedezte fel Boni azt az ősrégi nekropoliszt, mely az i. e. 8. századból való, azaz a város alapításának időszakából származik.
 |
| A Basilica Emilia maradványai |
 |
| Septimus Severus diadalíve |
Phocas oszlopa a fórum utolsónak emelt épülete, melyet Phocas bizánci császár tiszteletére állítottak. Az oszlop tetejére Smaragdus ravennai exarcha Phocas aranyozott szobrát állíttatta, de ez valószínűleg nem sokáig állt ott. 610 októberében Phocast, aki maga is alacsony sorból, bitorlóként került a trónra, árulás következtében elfogták, megkínozták, meggyilkolták és holttestét megcsonkították, szobrait ledöntötték.
 |
| Phocas oszlopa |
 |
| Septimus Severus diadalíve |
A Tiszteletbeli oszlopok tetején régen szobrok álltak, amit ma látunk már csak rekonstrukciója a réginek.
 |
| Tiszteletbeli oszlopok |
 |
| Caesar fóruma |
A San Teodoro templom a Palatinus lábánál, a mai Via San Teodorón elhelyezkedő kis 6. századi templomocska. Fennmaradtak 6. századból származó apszismozaikjai, 1454-ből keltezett firenzei kupolája és 1705-ből származó külső udvara, amely Carlo Fontana műve volt.
 |
| San Teodoro templom |
A Santa Maria Antiqua egy római katolikus templom, melyet az 5. században építettek. A templom egyedülálló 6. és késő 8. századbeli falfestményeket tartalmaz. Ide már nem mehettünk be, itt kezdődött a Super ticketes rész.
 |
| Monastero S. Maria Nova |
Nagyon meleg volt a mai nap, szinte már nem is városnézésre való idő, ezért lehet, hogy nem jártuk be teljes egészében a Forum Romanumot és a Palatinumot, de már nem volt kedvünk tovább aszalódni a napon. A Palatinum végében találtunk egy ital automatát, ott megpihentünk egy kicsit a fák árnyékában, majd elindultunk a Trevi kút felé.
A Trevi-kút /Fontana di Trevi/ Róma egyik legnagyobb és legismertebb szökőkútja. A barokk szökőkutat a 17. században építette Niccolò Salvi a Poli-palota déli homlokzatán.
A kút 26 méter magas és 20 méter széles. Az építmény egy római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi és két oldalsó fülkével, előtte pedig egy grandiózus szoborcsoporttal. A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. Medencéje lekerekített szélű téglalaphoz hasonlít.
A kút 26 méter magas és 20 méter széles. Az építmény egy római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi és két oldalsó fülkével, előtte pedig egy grandiózus szoborcsoporttal. A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. Medencéje lekerekített szélű téglalaphoz hasonlít.
 |
| Trevi kút |
A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése. A középső fülkét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Ókeanoszt, a tengerek istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti, amely Pietro Bracci munkája. Ókeanosz kísérői a tritonok, akik hippokampuszokat szelídítenek. Az egyik triton, amelyiknek hippokampusza nyugodt, a nyugodt tengert, azaz a megfékezett vizet szimbolizálja, míg a vad hippokampusz a viharos tenger szimbóluma. A két oldalsó fülkét a Bőség és Tisztaság istennőinek allegorikus szobrai foglalják el.
A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, ami szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". Naponta kb. 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják.
A Trevi kúttal szemközt áll a Santi Vincenzo ed Anastasio szép barokk temploma. Csendben, szerényen és szinte magányosan tekint a téren nyüzsgő, szünet nélkül érkező embertömegre, őt észre sem veszik, figyelemre sem méltatják. Pedig a francia történelméből ismert Mazzarin bíboros építtette. A főbejárat felett lévő bájos női fej állítólag a bíboros szép unokahúgát, Maria Mancinit ábrázolja. A templom érdekessége az a már megszűnt hagyomány, hogy a meghalt egyházfők szívét, a bebalzsamozás alkalmával urnákba téve ebben a templomban helyezték el.
 |
| A Santi Vincenzo ed Anastasio templom |
 |
| A női fej a főbejárat fölött |
A Piazza Colonna szintén mozgalmas tér hírében áll. Nem tudom milyen okból, de most le volt zárva, a térre seki sem léphetett, csak a korlát mögül lehetett megnézni. A tér nevét az ott álló Marcus Aurelius oszlopról kapta.
 |
| Piazza Colonna |
Marcus Aurelius carrarai márványból faragott diadaloszlopa domborműveitől megfosztott alapzaton áll. Tetejére a császár ledöntött szobra helyébe Sz. Pál apostolét helyeztette V. Sixtus pápa. A 30 m magas oszlopon szalagszerű ábrázolásban a császárnak a markomannok, a quadok, a szarmaták és a jazigok elleni viselt háborúinak jeleneteit mintázták meg. A domborművek naturalista felfogásban mutatják be a háború, a katonai élet egyes mozzanatait, s bár emlékeztet a mintául szolgált Traianus oszlopra, de művészi munkája kissé felületesebb, ám drámaibb.
 |
| Marcus Aurelius oszlop |
Az oszlop előtt, a Corso irányában, elegáns vonalú szökőkút vízáradata hűsíti a gyakran nagyon is meleg római levegőt.
 |
| Fontana di Piazza Colonna |
A Via del Corso mentén található a Chiesa di San Marcello al Corso templom. A 4. századan alapította I. Marcello pápa.
 |
| Chiesa di San Marcello al Corso |
A templomot több szobor is díszíti:
A mai városnézést a Piazza Veneziánál fejeztük be, melyről már írtam részletesebben. Tekintve, hogy már kezdett sötétedni, nagyon jól mutatott, ezért ismét lefotóztuk.
Még egy kis séta várt ránk a szállásunkig. Próbáltunk időben lefeküdni, mert másnap újabb kalandok elé néztünk, egy kis időre magunk mögött hagytuk Róma nyüzsgő városát és Toscana felé vettük az irányt, de ez már egy újabb bejegyzés.
Kapcsolódó bejegyzések:
Olaszország - Róma - 5. rész
Olaszország - Róma - 6. rész
Olaszország - Róma - 7. rész
Olaszország - Róma - 8. rész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése