Olaszország - Róma - 1. rész

2019/10/15 - 2019/10/21.

Róma

Bevezető

Róma egy hirtelen jött ötlet volt, tulajdonképpen sosem vágytam oda különösebben, persze bennem volt az, hogy jó lenne egyszer látni. Az ötlet onnan jött, hogy neten való böngészés közben ráakadtam egy Saturnia nevű helyre, ahol egy termál folyóban, csodálatos és természetes környezetben lehet ingyen és bérmentve pancsolni. Megnéztem a térképet és rögtön kialakult bennem egy kép, hogy Rómával össze lehetne kötni egy 1 napos autóbérléssel. Az 1 hetes kiruccanást őszre terveztük, október tökéletes választásnak tűnt, mivel akkor már nincs annyira meleg /legalábbis feltételeztük/, tehát alkalmas a városnézésre és talán akkor már nem lesz olyan sok turista sem.

Róma a Tiberis bal partjának hét dombjára épült, a monda szerint i. e. 753-ban alapította Romulus és Remus férfi ikerpár, akinek történetét gondolom sokan ismerik, de azért röviden leírom.

„Egy nap Silvia, a király nővére épp kisétált almáért egy közeli erdőbe, amikor hirtelen nagyon álmos lett, lefeküdt egy fa tövébe, és elaludt. Azt álmodta, hogy egy egészséges ikerpárt fog szülni. Azt azonban nem sejtette, hogy amíg ő aludt, addig Mars isten megszerette őt, és „megtermékenyítette”. Kilenc hónappal később megszülettek az ikrek, de Silvia öccse azt a jóslatot hallotta, hogy az egyik gyerek az ikerpár közül veszélyes lehet az ő uralmára, így amikor Silvia nem volt otthon, akkor a király megparancsolta szolgáinak, hogy vessék a Tiberisbe a kicsiket.

De a szolgák megsajnálták a gyerekeket, ezért fontak egy kosarat, és abban letették a babákat a partra. Mivel többet nem tehettek a csecsemőkért, szomorúan visszaballagtak a palotába.

Nem sokkal később a partra jött egy nőstény farkas (mely Mars isten küldöttje volt), és elvitte magával a gyerekeket, hogy saját kölykeivel együtt felnevelje őket. Amikor a gyermekek felnőttek, akkor elhagyták a farkast, és elkezdték elindítani „királyi karrierjüket”. Romulus elkezdte építeni vára falait, de megparancsolta szolgáinak, hogy aki át meri ugrani az (akkor még csak pár ujjnyi) falat, azt öljék meg.

Remus (nem sejtvén, hogy testvére ilyet parancsolt) átugorta a falat, s így szólt: „Ez lenne az a híres fal, amely megvéd majd titeket a gonosz istenektől?” Az egyik szolga a parancshoz híven agyonverte Remust. Amikor ezt Romulus meglátta, keserves sírásra fakadt, s azt mondta: „Így merje majd ezek után valaki átugorni a király falát!”

Egy régi mondás szerint minden út Rómába vezet! Ez sokáig igaz is volt, hiszen Rómát majdnem ezer éven át az ókori világ középpontjának, a birodalom fővárosának, sőt urának tekintették. Nem is annyira ide, mint innen vezettek az utak a birodalom minden részébe. Rómában olyan sok a látnivaló, hogy egyesek szerint egy élet is kevés lenne hozzá. Mi 6 napot töltöttünk ott, ebből 1-et Saturniában, és ha az utazást is leszámítjuk, akkor összesen 4 és fél napunk volt Rómára. Rengeteg helyre eljutottunk, de még sok hely maradt általunk felfedezetlenül. A város nagyon tetszett, lépten-nyomon egy szoborba, szökőkútba vagy épp egy díszes épületbe botlottunk, de aki ide akar utazni az számoljon vele, hogy rengeteg a turista. Nekünk is sokan mondták utazás előtt, én erre csak legyintettem, máshol is vannak. Ám ott valahogy olyan érzésem volt, hogy ez a város túl kicsi ennyi emberhez. Én amúgysem szeretem a tömeget, de általában el tudok vonatkoztatni tőle és próbálok nem foglalkozni vele, hát itt ez nem sikerült. A híresebb látnivalók környékén hemzsegtek az emberek, sokszor lépni sem tudtunk tőlük. Megállnak, bámészkodnak, elfoglalják az egész járdát és amikor nézünk rájuk, hogy esetleg elmehetnénk-e, akkor csak bámulnak vissza bambán, majd nagy nehezen félreállnak. Az autókat szinte mindenhová beengedik a belvárosban, úgy közlekednek, mint az őrültek, a gyalogátkelőkön még zöld lámpánál sem volt biztonságos átkelni, a lámpa nélküli zebráknál meg tényleg úgy állnak meg az autók, mintha a fogukat húznák, sokszor az utolsó pillanatban. Ezek a körülmények, a rengeteg autó és a turista nekem élvezhetetlenné tették az egészet. Ennek ellenére nagyon sok képet készítettünk, de sajnos ez sem volt könnyű feladat, nehéz volt olyan pillanatokat elkapni, amikor épp senki vagy csak kevesen vannak benne. Azért készült néhány nagyon jó kép és a negatívumok ellenére azért azt gondolom, hogy Rómát egyszer mindenkinek látnia kell.

Készítettem egy térképet, melyen bejelöltem az összes helyet, amit Rómában láttunk. Az egyes helynevekre, majd azon belül a linkre kattintva a megfelelő szövegrészhez ugrik. Színekkel különböztettem meg a különböző napon látottakat.

Röviden összefoglalom mi tetszett és mi nem Rómában.

Tetszett:
- A rengeteg szobor, szökőkút, történelmi emlékek.
- A Villa Borghese hangulata.
- Az olasz pizza és a McDonalds.
- Mindenhova eljutottunk gyalog a belvároson belül, noha kicsit sokat kellett néha sétálni.
- Egyes helyek olyanok voltak, mintha visszamentünk volna az időben.

Nem tetszett:
- A rengeteg ember az utcákon.
- Túl sok autó a belvárosban.
- Az olaszok közönyössége.
- Irtó idegesítő hangja volt a mentők szirénájának, amik kb. 5 percenként járkáltak.
- Szinte mindenhol sorba kell állni.
- Az utcai árusok erőszakos tukmálása




Kapcsolódó bejegyzések:

Olaszország - Róma - 1. rész
Olaszország - Róma - 2. rész
Olaszország - Róma - 3. rész
Olaszország - Róma - 4. rész - Saturnia
Olaszország - Róma - 5. rész
Olaszország - Róma - 6. rész
Olaszország - Róma - 7. rész
Olaszország - Róma - 8. rész