Oldalak

2022. október 7., péntek

Montenegro - 5/1. - Skadar-tó Nemzeti Park - Csónakázás


2022/05/23 - 2022/06/01.

Montenegro

5. nap - 1. rész

Csónakázás a Skadar-tó Nemzeti Parkban

7 óra körül keltünk, elkészültünk és 10 perccel 8 előtt elindultunk Rijeka Crnojevića kikötőjébe a tegnap megbeszélt csónaktúrára. A fickó már várt minket. Nem is húztuk az időt, betessékelt minket a motoros csónakba és már indultunk is.





A delfin formájú Skadar-tó a Balkán félsziget legnagyobb tava, területének egyik fele átnyúlik Albániába. Itt található Európa legnagyobb madárrezervátuma is. A mi utunk nagyrászt a Rijeka Crnojevića folyón haladt, mely a Skadar-tóba folyik és ez a terület a Nemzeti Park legszebb része.

A Rijeka Crnojevića folyó egy igazi ősvadon. A területen 270 madárfaj él, melyek legnevesebb képviselője az itt fészkelő pelikán. Mindenfelé érintetlen mocsárvilág, végeláthatatlan tavirózsa mezők terülnek el. A helyi halászok ladikösvényeit használva lehet a folyón csónakázni. A folyó vize egyetlen karsztforrásból ered, ami olyan bővízű, hogy bizonyos részein, akár kisebb hajók is haladhatnak rajta.

A vizitúra során rengeteg madarat láttunk és legtöbbször amikor valami érdekesre bukkantunk, a fickó megállt vagy lassított, hogy könnyebben fotózhassunk. Mondta, hogy szólhatunk is, ha bárhol azt szeretnénk, hogy megálljon.













A táj végig gyönyörű volt, néhol kissé holdbéli. Mi csak ámultunk, hogy mennyire szép. Szerintem egy ilyen hajótúra kihagyhatatlan, mert a vízről lehet a legjobban felfedezni a Nemzeti Park területét.






















A legenda szerint a tavat egy tündér könnyei teremtették, ami elég fantáziadús feltevés, ám miközben a tavon hajózunk, annyira magával ragad a táj szépsége, míg végül azt tapasztaljuk, hogy magunk is elkezdtünk hinni a tündérmesékben.































Küszvágó csér















Búbos vöcsök


Megérkeztünk a pelikánokhoz, még soha nem láttam ilyen madarakat természetes élőhelyükön. Nagyon sokan voltak és elég közel tudtunk menni hozzájuk. Itt megálltunk néhány percre, úgyhogy kedvünkre fotózhattunk.






























































Megérkeztünk a legizgalmasabb részekhez, ahol szűk, max. 2 csónaknyi széles utakon haladtunk át vizinövény-dzsungelek között. Olyan volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna.


































































Bakcsó, vagy népies nevén vakvarjú














































Lassan a túránk végére értünk, visszafelé ismét megálltunk a pelikánoknál, most valamivel jobb szögből tudtuk őket fotózni.
































































Nagyon kellemes volt ez a reggeli csónakázás, hatalmas élmény volt testközelből látni a folyót és a tavat, megismerni az élővilágát. Nekem ez tetszett legjobban egész Montenegróban.

Visszamentünk a szállásra, megreggeliztünk és eldöntöttük, hogy mit csináljunk a nap további részében.










Kapcsolódó bejegyzések:

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése