2022/05/23 - 2022/06/01.
Montenegro
7. nap - 2. rész
Cetinje
Cetinje útba esett Kotor felé és barlangtól is csak pár kilométerre található, itt folytattuk a csavargást. A kietlen karsztmezőn létrejött település története a 15. századig nyúlik vissza, amikor Montenegro első uralkodója Ivan Crnojević, visszavonulóban a törökök elől, itt jelölte ki székhelyét. Azonban legfőképp az 1878-as bécsi kongresszus után Montenegro első izben kivívott függetlensége hagyott maradandó emlékeket a városban, mindenütt belebotlani az akkori nagyhatalmak követségi épületeibe. Valamint nagyon híres még a cetinjei kolostor is.
A kolostor közelében találtunk egy parkolót. Nagyon éhesek voltunk már, úgyhogy először is kerestünk egy éttermet. Ma egy kicsit esős idő volt, idefelé jövet is esett, de ahogy ideértünk már csak szemerkélt.
Átmentünk a Trg Revolucije parkon, be a városközpont felé, valami szimpatikus éttermet keresve.
 |
| Montenegro Nemzeti Múzeuma |
Találtunk is egy éttermet, a Restoran Tavérna-t, ami nagyon jól nézett ki belülről és a kaja is finom volt, úgyhogy abszolút jól választottunk. Én egy pizzát rendeltem, párom spagetti carbonarát.
A belvárosban van néhány szép szobor. Az egyik egy lámpást tartó hölgy egy kút tetején állva.
A másik Lovcen szellemének emlékműve, mely szintén egy hölgyet ábrázol egy magas talapzat tetején. Montenegrói emigránsoknak állít emléket, akik vízbe fulladtak, miközben visszatértek az Egyesült Államokból, hogy harcoljanak az első világháborúban.
A Vlach templom /Vlaška crkva/ a város legrégebbi, 1450-ből származó épülete azokról a pásztorokról kapta a nevét, akik ezen a környéken legeltették az állataikat. A legenda szerint a templom előtt található két sírkő Bajo Pivljanin rablókapitány és felesége csontjait rejti, akik Cetinje török ostromakor vesztették életüket.
 |
| Várostérkép egy ház oldalán |
Miklós Király Múzeuma /Muzej Kralja Nikole/ vörös épülete egykoron palota volt, a 20. század első felétől múzeumként üzemel. A földszintet a néhai uralkodó dísz- és vadászfegyverei díszítik. Az első emeleten pedig bepillantést nyerhetünk Miklós király életének mindennapjaiba.
A Cetinje megalakulása óta eltelt ötszáz év megünneplése alkalmából 1982-ben állították fel Ivan Crnojević városalapítónak monumentális szobrát. Az emlékmű egy erős férfialakot ábrázol, kezében pajzsot és kardot tartva, mint a védelem és az igazság szimbólumai.
A Njegoš Múzeumban a költőfejedelem Petar Njegoš egykori rezidenciáján könyvtárának könyveit és néhány kéziratát őrzik, valamint azt a billiárdasztalt, amelyikről az épület később a nevét kapta /Billiárd Palota/. Az Itáliából hozatott asztalt a 19. század elején szamárháton hozták fel ide a köves utakon.
 |
| Njegoš Múzeum |
A Kastélyképolna /Crkva na Ćipuru/ ortodox templomot a 19. század végén elpusztított történelmi kolostor helyén emelték. Ma I. Miklós király és Milena királyné földi maradványait őrzik benne.
Végére hagytuk Cetinje leghíresebb épületét, a a szerb ortodox egyház kolostorát /Cetinje manastir/. A 15. század végén hozták létre, majd miután a Morean háború idején elpusztult, Ivan Crnojević egykori udvarának helyén építették újjá. A kolostorban több ereklye is található.
Amint beléptünk az udvarra rögtön szóltak, hogy nem szabad fotózni, nemcsak a belső helyiségekben, de kint sem. Amikor bementünk a bentre, páromra rászóltak, hogy vegye fel a pulóverét. Eléggé unszimpatikusak voltak és kicsit flegmák is, más kolostorokban/templomokban is kértek hasonlót, de mindenütt tudták normálisan mondani. Nem is maradtunk itt sokáig.
Még elmentünk sétálni kicsit a másik irányba, de ott már nem találtunk semmi érdekeset.
A parkolóban is volt néhány szobor, ezeket még lefotóztuk, majd elindultunk a Lovćen Nemzeti Parkba.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése